Az autóipar melléfogásai

Most nem autótípusokról fogok írni, hanem olyan – számomra- érthetetlen dolgokról, melyek évekig meghatározták, vagy meg fogják határozni az autóipart.

Az ezt megelőző érában, amikor öreg papák ültek az igazgatótanácsokban, széria kazettás magnókkal örvendeztettek meg bennünket a CD korszakban, majd CD-vel, mikor már mindenki mp3-at hallgatott. Sokan csak szimplán telefontartónak használták.

dscn5551jpg.jpeg

Ma mintha éppen az ellenkezőjét tapasztalnám. Az autóipar hosszú nyelvvel próbálja kielégíteni a vásárlók vélt vagy valós igényeit, sokszor nem törődve avval, hogy ésszerű-e, vagy éppen ciki a megoldás. Vegyük tehát csokorba őket!

1. Kamu kipufogók – kamu hűtőrácsok és légbeömlők.

A dupla kipufogók – műszaki okokból – ezidáig csak a nagy lökettérfogatú V6-V8-V12 motorokat jellemezték, némileg érthető okokból. Ezek a rettentő nagy erejű autók nagy mennyiségű kipufogógázt termeltek, amit oldalanként volt célszerű elvezetni.

Hosszú évtizedek alatt a dupla kipufogó a drága autók státusszimbólumává vált. Azonban már a prolik is át kívánják élni azt a páratlan életérzést, hogy a mögöttük poroszkáló egyedet megeszi a sárga irigység! Nos, az eredmény alant látható:

14c263_093-55b635e57bdc1.jpg

Ugyanez a helyzet a légbeömlőkkel. A nagy teljesítményű autókat intenzívebben kell hűteni, amire remek módszer a menetszél megfelelő helyekre terelgetése, azonban ugye mondanom sem kell, hogy az átlagos teljesítményű autóknál erre nincs szükség. Mégis miképpen lehet akkor, hogy az autóipar elárasztott minket a kamu légbeömlőkkel?

2 dollárból akarja megúszni az autógyár és a tulaj a drága légbeömlőket? A KIA Stinger anélkül is fasza autó, miért égeti magát a KIA kamu motortér légbeömlőkkel?

kia-stinger-trim-levels_o.jpg

A kis Suzuki vevőköre vajon rallye légbeömlőkre vágyik?

New-Suzuki-Ignis-2017-749013.jpg

A HONDA lőtte a legnagyobb bakot a rosszul értelmezett kamugépezettel. Ilyen kamu hátsó légbeömlő és diffúzor pornót még nem látott az autóipar.

cc_2018hoc020005_02_640_si.jpg

Talán ennyi WTF! elég is odakint, fáradjunk beljebb – itt is van néhány teljesen agyament ötlet, ne féljünk.

2. Zongoralakk

Mi a nyavalya ütött a dizájnerekbe? Otthon sem vonok be semmit zongoralakkal – kivéve a zongorát – mert porosodik, mert sérülékeny. Miért kellene mindez a kocsimba? Nos szerintük ez az egyetlen módja annak, hogy jól érezzük magunkat. Lássuk az eredményt:

mercedes-c-class_12-53a18e73e0-5409c2e959958.jpg

Tesla-Model-X-seatback-glossy.jpg

s-l1000.jpg

Nagy összegben fogadok, hogy a drágább modellek után lecsurog a trend az alsóbb néposztályokhoz is. Zongoralakkot mindenkinek vaze!!!

3 – Infotainment screen mindenáron!

Ennél is szánalmasabb próbálkozás a műszerfal teljes elektronizálása, azonban ez már túlmutat az öncélú majomkodáson. Az a tény, hogy jó néhány mai autón már nem tudja a sofőr a műszerfalon közvetlenül állítani az utastér hőmérsékletét, hanem rá van kényszerítve egy kétes minőségű tabletnek látszó tárgyon ezt elvégezni: nos ez már felelőtlenség. Értem én, hogy a Tesla nagyon cool, de az a kaliforniai geekektől csurgott le a felső középosztályba. Ráadásul önvezetés közben egyszerűbb matatni. Nézzük az úgynevezett “infotainment screen” reverz evolúcióját.

TESLA:

vrg_model_3_dashboard_head_on_view.0.jpg

Random kisautó:

2017-Suzuki-Ignis-GLX-SUV-orange-press-image-1200x800-(3).jpg

Maguk a tervezők sem tudják, hogy mit kezdjenek a tabletet a műszerfalra őrülettel, sok olyan autóbelsőt láttam, ahol a helyet nem tudták kitölteni, ezért giga méretű gombokkal rakták tele a képet, vagy épppen a fizikai gombok ismétlődtek a tableten. Példa egy anatómiai lóra (indokolatlanul nagy gombok, gomb-ismétlődés, kegyelemdöfésként zongoralakk):

Subaru-Starlink-Infotainment-ILIKA-1600x1067-679x453.jpg

Végezetül egy értelmetlen öncélú járvánnyal hozakodom elő.

4 – Nagy felniket a népnek!

Az ötlet szintén a nagy és drága autóktól jött. Bemutatták a Genfi Autószalonon, ujj vastagságú gumival és csillogó nagy felnivel a sikeres autót, íme:

000eb049-500.jpg

Valóban szép. Az ember nyála folyik.  Azonban a közúton az olcsó kocsikkal a  következő történik. A lapos gumi hamar megsérül a Petőfi utcában, nem nyújt megfelelő menetkomfortot, mert nem nyeli el a döccenőket, sok lökést ad át az amúgy is alultervezett futóműnek, ami hamar megadja magát. Ezen felül a nagy felni nehezebb, mint a gumiban volt a levegő (ami helyett felnit vesz a nép), ezáltal sokkal nagyobb a rugózatlan tömeg, ami tovább nehezíti a futómű sorsát. Nem beszélve a bődületesen drága gumikról. Gyermekkoromban 13-as felnik is elterjedtek voltak, később évtizedekig 14-es felniken gördült a világ. Most? 16-os felni már ciki. 19-est vesznek az emberek a maxinak látszani akaró mini-terepjárójukra.04-mazda-cx-3-ny-auto-show-2018.jpg

 

Csak remélni tudom, hogy az autógyártás kibohóckodja magát és visszatalál egy biztonságos környezettudatos és kényelmes optimumra.

 

 

 

Reklámok

Kincsem film – kritika

Herendi Gábor neve ismerősen cseng már a magyar mozis fülnek. Valami Amerika, Társas játék, Poligamy. Akár rendezőként, akár producerként, valahogy ráérez a magyar (értelmiségi) közízlésre.

A Kincsem megrendezése is szépen illik a sorba, igazi sikerfilm, tényleg nem menekültem ordítva a képernyő elől, kifejezetten élvezhető volt. A költségvetésről csak pletykákat hallottam, de állítólag nem alulról veri a 3 milliárdot. Hihetetlen összeg a mai magyar viszonyok között.

A film magyar viszonylatban ezért rettentő látványos, van benne még épülő Bazilika is, meg szép steril századvégi rakpart. 🙂

kincsemforumhungaryszaboadrienn

A forgatókönyv csúcs (itt jegyzem meg, hogy a filmet forgatókönyvíróként is jegyző Herendi a promófilmben ezt nyilatkozta: “elolvastam a forgatókönyvet és nagyon tetszett” miközben a szöveg alatti felirat szerint ő a forgatóköny(v)író – hmm), nem is lehet belekötni, a zenéje kifejezetten ütős, jók a kosztümök, jók a karakterek (kivéve talán a zsokét), jó a színészek arcjátéka is, jó a vágás.

Nekem túl steril volt minden jelenet (talán csak a vége nem), de Herendi valahogy mindenbe sterilitást visz, talán a reklámfilmes előélet miatt? A fények sem voltak izgalmasak, minden telibe volt világítva, alig voltak árnyékok.

kincsem3

A színészeinket továbbra is meg kellene tanítani beszélni, a mimika már jó, de a párbeszédek haloványak. Mintha papírról olvasnák.

Ami miatt billentyűzetet ragadtam, az inkább a film rossz értelemben vett eklektikája és polgárpukkasztása volt. A dramaturg vagy keményen ellenkezett Herendivel, vagy súlyosan elmezavart.

Valaki elmagyarázza nekem, hogy miért kell ilyen párbeszéd egy 19. század végi filmbe?

  • Bejöhetek?
  • Gyere!

 

  • Ma vasárnap van, minden zárva!

 

  • Egy karcot ne lássak rajta!

 

 

Aztán miért kell két kicsi legos beszólás egy tök komoly drámai kényszerházasságos jelenetbe?

Miért kell a látványos táncjelenetnek elektronikus komolyzenére mennie? És az – amúgy kitűnő – derby jelenetekben miért kell stílusidegen elektromos dobgépkoncert?

Egyik sem volt számomra sem elegáns, sem humoros. Ez a film különben van olyan nagy formátumú, hogy nem lenne szüksége ilyen olcsó bazári poénokra. Stílusteremtőnek kevés – tehát a filmbe sok.

irBktkqTURBXy9iZWEzOGE0ODcwNjM5MTQzZmRmNWY0Yjg5Y2FlNGIyNC5qcGVnkZMCzQMmAA

Ha Herendi meg tudta volna állni, hogy egy stílusban konzisztens filmet alkosson, akkor most leborulnék. Különben egy újravágott verzió és néhol új zene meggyőződésem szerint javára válna a filmnek. És persze néhol újra kellene szinkronizálni.

Így is az utóbbi idők legjobb magyar közönségfilmje.

Ami tetszett:

  • remek forgatókönyv
  • hiteles karakterek
  • izgalmas vágás
  • végre alapvetően jó zene
  • antik CGI Budapest belváros (még ha nettó 10mp-re is)

Ami kiakasztott:

  • néhol stílusidegen, olcsó poénok és zene
  • színészek béna beszédkultúrája
  • steril jelenetek

 

 

 

 

 

 

 

Fenékig tejfel? – UK

Sokan kérdeztétek, hogy mi az, amiben kevésbé elfogadható UK, mint Magyarország.

Hát a nagy Soros évek óta dübörög otthon, nem lehet elmenni hát a tény mellett, hogy UK egy nagy olvasztótégely. Aki nem bírja a különböző nációkat, akik tényleg civilizációban is mások (Pakisztán, India – legkevésbé ismert országból jött kollegám Eritreából jött), az meg se próbáljon itt élni. Számtalan szokás ás meggyőződés keveredik itt.

received_10154411234368998

A poszt-kádári rendszer öröksége rám is hat: szeretem és megszoktam, hogy a dolgok ingyen vannak. Ami persze önámítás, hiszen, minden, ami szabadon hozzáférhető, azzal egyben foglalkozni is kell, ami ugye máris költséggel jár. Azt ki fizeti meg? Mennyivel demokratikusabb a döntés, hogy aki használja, az fizessen! Lehet vitázni, lehet ízlelgetni.

Nos íme pár dolog, ami Magyarországon még ingyenes, de itt fizetni kell érte.

  • kirándulóhelyek –> lásd korábbi posztomat erről
  • parkolás –> sehol sincs ingyen parkolás, a bevásárlóközpontoknál sem, sőt ott legkevésbé, várakozás sincs a kocsiban ingyen… esetleg néhány nagyon néptelen helyen
  • levegő az autógumiba –> hogy megszoktuk, hogy beállunk a kúthoz és felfújjuk a gumit 🙂 Itt 0,5-1GBP-t kell bedobni a gépbe, ami cserébe 5 perces gumifújás-élvezettel lát el.
  • élet az adott környéken –> nos a helyi adó igencsak fájdalmas tud lenni, az alapszabály itt is érvényesül – minél klasszabb helyen laksz, annál többet perkálsz. Cserébe szépen rendben tartják a környezetet neked.
  • Végül legyünk igazságosak – a WC a legtöbb helyen alanyi jogon jár és nem kérnek érte pénzt, de ebben nincs egységes viselkedés, van ahol azért kell egy keveset fizetni

nintchdbpict000276450369

Szemöldök-felvonás

 

Hol tart ma a kapitalizmus? Mi tartja ezt az egészet életben? Miért nem stimmelnek a dolgok? Talán pár egyszerű példán keresztül meg lehet érteni.

Nehéz kibogozni. Kezdjük a legaljáról. A melóstól. Napi 5 órát utazik, mert kocsira nincs pénze, 6-od magával lakik egy lepukkant külvárosi lakásban, mert beljebb és külön költözni nincs pénze. Rühelli, amit csinál, ezért iszik és dohányzik.

De végül is van melója. Egy autószervizben szerelő. Megkapja a napi melót, beállnia sem szabad, mert az a főnök dolga, nem látja a vevőt sem, mert nem illik másnapos arca a cég imidzsébe. Azért, ha kinéz, akkor látja a nőket, akiknek piros retikülje jól passzol a piros minijükhöz és látja a szélesen mosolygó főnököt, Tomot,  amint átveszi a kulcsot tőlük.

Bejön a Mini. Oljat kell rajta cserélni és megrotálni a kerekeket. Valami olyasmi mondott a főnök, hogy a jobb olajból rakj bele Joe! Meg, hogy jól rotáld meg a kerekeket!

Itt álljunk meg egy pillanatra. Merevítsük ki a képet!

service-image

EZT KÉPZELED

191ashj9h4zcyjpg

EZT KAPOD – jobb esetben

 

A lényeg ugyanis ott van, hogy Tom még a társadalom elismert tagjai közé tartozik, igaz, műhelye van, de jól is keres, le tudja vezetni a feszkóját este a pubban. Ja és persze Joe-n is.  A lényeg azonban Joe-n van! Neki már semmi köze az olyan igényekhez, hogy 5W-30 Longlife motorolaj kell a Minibe, meg hogy a jó kerekek kerüljenek előre és a kopottak hátra (UK-ban nincs téli gumizás), hogy télen jobban tapadjon. Jobb esetben semmi köze ezekhez az igényekhez, rosszabb esetben direkt keresztbe tesz nekik. Gyanítom utóbbiak vannak többségben.

Ezért megy tönkre a motorod kedves barátom! Mert akárhová mész, a sor legvégén gürcölő melós utál téged és biztos, hogy ellopja a minőségi motorolajodat, vagy a felét benne hagyja a réginek, hogy a másik felét lenyúlhassa. Ezért van az, hogy hiába kéred, akkor sem kerül az a 4 kibaszott kerék a helyére. Mert egyedül téged és a hozzád hasonló motivált embereket érdekli, hogy a dolgok jobbak legyenek.

***

Nézzük a másik oldalt. Felülről közelítsünk. Mondjuk minőségi ruhák felől. Sheila megejti havi bevásárlását a Superdry online shopban és ott hagy 450 fontot. Ez nem különösebben nagy kunszt, mivel a Superdry termékek a ruhák Iphone-jai. Ugyan sok idióta azt hiszi, hogy japán, de nem, mert UK.

bandeau_superdry_edito_8

MENŐ

Superdry-Regents-Street-481062

 

 

WANNABE MENŐK

Made in Vietnam garment story shot for The New York Times

A GYÁR NEM MENŐ

 

Egy kis kitérő:

Namost ezek a termékek rendesen meg vannak varrva valóban, de semmi extra, olyanok, mint a 80-as években MINDEN ruha volt. A kopó helyeken erősítéssel, tisztességes vastagságú anyagból. Mára ez maradt a PREMIUM szegmens. Azonban lássuk be hamar, hogy ezek a cuccok is Vietnamban készülnek, éppúgy, mint a 3000 forintos vietnami kabát. A csajok napi 5 dolcsit kapnak és túl vannak fizetve, hogy ne legyenek öngyilkosok.

De térjünk vissza Sheilához. Sheila titkárnő egy multinál, de motivált, mert 10 év alatt akár projekt manager is lehet a cégnél. Elköltötte online az 1/3 fizetését csütörtökön – next day delivery postát fizetett a Superdry shopban 3.95-ért és várja, hogy a menő Superdry cuccaiban feszíthessen a pénteki buliban.

Azonban közbeszól az élet:

A lengyel raktárban Voijczeknek már nincs kedve ezt a rendelést is bepakolni, aznap már 1280 next day rendelést pakolt be és csomagolt selyempapírba, amit kurvára nem ért, neki még a WC papírja is érdesebb. Meg minek ez a rohanás? Next day a faszom! Elég ennyi csütörtökre.

Ezért Sheila rendelését Ladislaw a DHL sofőr már nem kapja meg. Ő egész éjjel vezet, elég hamar odaér a komphoz, hajnalban már át is adja a cuccot a depónak, lekezel Jirzsivel, aki mázlista, mert kapott melót az angol oldalon kétszer annyiért. Jirzsi aki reggelre ki is viszi a cuccokat a mázlistáknak, azonban mit sem tud arról, hogy Sheila hoppon maradt.

Sheila péntek ebéd után rájön, hogy a next day delivery nem jött össze, fogja hát a 7/24 webchatet és csupa nagy betűvel beüvölti a világba az ügyfélszolgálatosnak, hogy NEXT DAY DELIVERYYYYYY-t fizettem és SOHA TÖBBET NEM VÁSÁROLOK, ILYEN SZAR KISZOLGÁLÁST MÉG ÉLETEMBEN NEM LÁTTAM. Persze nem gondolja komolyan, de azért valakin mégis ki kell töltenie a dühét. Persze HashibKhan, aki második generációs menekült a UK-ban nem érti miért üvölt mindenki vele az ügyfélszolgálaton. Vele van Allah és béke honol szívében. Ha ruha kell neki, elsétál vasárnap a piacra és megveszi azt a kabátot, amelyik a legjobban tetszik neki. Igaz, nem Superdry, de jó meleg és nem 130 font, hanem csak 25.  Nagyon sajnálja, ami történt. Az eleje igaz is. Nagyon sajnálja – Sheilát.

 

Folytatjuk az elemzéssel: STAY TUNED

 

 

 

Kötelező biztosítás angolosan

A kötelező biztosítás (is) kissé máshogy működik a ködös Albionban, mint otthon.

Az autózás valóban veszélyes mesterség és ezt enyhén szólva is megfizettetik velünk autósokkal. Egy kezdő európai úrvezető éves akár 1000-1500 fontos kötelező biztosításra is számíthat, de évek során is csak lassan csúszik le a díj 5-600 font köré.

Családi biztosítótársaságunk ezt most megfejelte egy fekete dobozzal, amit be kell építeni a kocsiba és el van látva mindenféle szenzorral. Teljes képet kapnak tehát mindarról, amit az autóval művelünk. Ingázol? Hitelen veszed a kanyarokat? Túlléped a sebességet? Nagyokat fékezel, nagyokat gyorsítasz? Veszélyesebb vagy, mint ahogy azt a matematikusok elképzelik – többet fizetsz. Megalszik a tej a szádban? Te vagy a király! Igaz, hogy összességében te vagy a veszélyesebb, mert mindenki megelőz- veszélyesnél is veszélyesebb manőver – de ez legyen egy másik biztosított gondja.

Már látom a jövőt. Biztos vagyok benne, hogy évek kellenek csak és minden autóban kötelező lesz a GPS-el egybekötött fekete doboz, amely mindent tud majd a vezetési szokásainkról. Nem is tudom, hogy örüljek-e ennek, vagy inkább siránkozzak.

Azt hiszem rövid távon jó ötletnek tűnik, azonban az agyonszabályozottság, vélt, vagy valós jogfosztottság hosszú távon agresszióhoz, vagy depresszióhoz vezet.

Lehet rajta elmélkedni.

Valószínűleg ez különben is csak egy rövid átmeneti állapot lesz a már küszöbön toporgó önvezető autók és a mai “vadul, öntörvényesen” vezető autósok között.

A Tesla sok millió önvezető km-t gyűjtött már össze balesetmentesen. A Google önvezető Waymo nevű törpéje is hasít a próbavárosban. Eközben több ország is kezdi betiltani a dízeleket és a robbanómotorokat. Óriási változások előtt állunk autókázásban.

usa-google-car

 

https _blueprint-api-production.s3.amazonaws.com_uploads_card_image_290936_tslaself

 

Ezen felül továbbra is ajánlom a General Motors által létrehozott, majd az olajlobbi által kinyírt EV-1 ről szóló dokumentumfilmet. igaz, agyon volt hallgatva, de megtörtént. 20 éve! 🙂

https://en.wikipedia.org/wiki/General_Motors_EV1

 

National Trust – kirándulás angolosan

Alapvető felfogásbeli különbségben tér el az angol és a magyar nemzeti örökségvédelem.

Angliában létezik a műemlék és a természetvédelmi alap – utóbbiba tartoznak a népszerű kirándulóhelyek.

Jól sejted – a népszerű kirándulóhelyeket nem lehet csak úgy látogatni (pl Dömös, Rám-szakadék szintű helyek), hanem vagy veszel éves támogatói bérletet, vagy fizetsz egyszeri belépti díjat.

Elsőre bosszantó, azonban ha jobban belegondolunk, Magyarországon ezek a sok közkincs ugyan mindenkié, de mégis senkié. Elhanyagolt, nincs WC, nincs iránymutatás, veszélyekre figyelem-felhívás, kulturált parkoló.

 

Így fest mindez angol-módra:

 

IMG_20170829_123455_HDR

IMG_20170829_124034_HDRIMG_20170829_124045_HDR

Parkoló, WC, staff, büfé, shop, tájékoztatók armadája – és éves országos családi GBP 110, vagy egyszeri GBP 23-ért.

Előnyein és hátrányain el lehet gondolkozni, ki mire vágyik.

Bevallom, nekem szimpatikus – azt kapom, amiért fizetek és azt jobban meg is óvom. Itt tényleg semmi nincs ingyen, de mégis valahogy szimpatikusabb.

 

 

Alien:Covenant – az ígéret földje

Hát vannak ostobaságok a filmben az kétségtelen (miért is szállunk ki egy idegen bolygón szkafander nélkül?), de azért a legtöbb fanyalgót nem értem. Ha a filmet elhelyezzük a saga időrendjében, akkor máris értelmet nyer szinte minden:

Alien-timeline

Az utolsó rész tehát időben 19 évvel az első rész előtt játszódik. Kiderül belőle, hogy miképpen alakultak ki a lények, miért annyira tökéletesek genetikailag. Kiderül az is, hogy a Weyland vállalat tulajdonosa miért is alkotta meg az androidját.

Van itt egy jó kis videó ebben a témában (megtekintéshez klikk a képre):

 

2017-08-13_185001

Jó szórakozást!

BREXIT – amit tudni kell – 2017

Annyi baromság látott napvilágot – még újságírók tollából is – BREXIT témában és akkora az információhiány, hogy szinte kötelességemnek érzem, hogy írjak a témáról.

Először is néhány alapfogalmat tisztázzunk:

 

BREXIT – az Egyesült Királyság úgy döntött egy népszavazás útján, hogy elhagyja az EU-t.

Ugyan a népszavazás nem volt ügydöntő, de az éppen kormányon levő konzervatívok (Theresa May vezetésével) úgy döntöttek, keményen beleállnak és kilépnek.

Ezt az úgynevezett Article 50-re  (50-es cikkely) való hivatkozással lehet foganatosítani, amit 2007-ben a Lisszaboni szerződésben hívtak életre, ez tulajdonképpen jogi alapot ad arra, hogy egy tagállam kiléphessen. 2007 előtt erre nem volt jogi lehetőség.

Nos Theresa May  miniszterelnök élt ezzel a lehetőséggel, egészen pontosan 2017. március 29-én 12.30-kor. Ez azt jelenti, hogy Nagy-Britanniának hivatalosan el kell hagynia az EU-t legkésőbb 2019 áprilisáig, mivel a törvény erre két évet biztosít. Íme a levél:

article50letter_trans_NvBQzQNjv4BqH71L7x90HwQPM1sD1QdSal2akOfDNCtx6JlM57eD6OA

Jelenleg éppen zajlanak a tárgyalások Brüsszel és UK között.

Ezen kívül ami fontos a belpolitikában: May úgy döntött, hogy előrehozott választásokat tart, hogy megerősítse legitimitását a  Brexit folyamat előtt.  Ezzel jó nagy bakot lőtt, ugyanis a választások eredményeképpen nemhogy megerősödött volna, de meggyengült a parlamenti pozíciója, ugyanis a konzervatívok rovására váratlanul megerősödött a Munkáspárt.

tm

Ennek eredményeképpen Theresa May miniszterelnöknek jó nehéz dolga lett, mert semmilyen keményvonalas döntése nem csúszik át könnyen a parlamenten, sőt egyre inkább kezd az angol biliben a vihar nagy méreteket ölteni.

Ennyit az alapokról. Lássuk miképpen érintik a fentiek a velem együtt mintegy 3 millió EU-s állampolgárt, aki jelenleg a UK-ban él (ne).

Itt és most újabb fontos fogalmat kell bevezessünk: Permanent Residency – azaz állandó tartózkodás.

Aki legalább 5 éve a UK-ben tartózkodik, az a törvény szerint kérheti ezt a jogállást (jelenleg 65 fontért), ha megkapja, akkor állandó tartózkodásra jogosult a UK-ben, ami alapja lehet például az állampolgárságnak is. Kap róla egy kártyát. Erre az EU-s állampolgároknak eddig nem volt szükségre, mivel az EU-n belül tök jogszerűen itt tartózkodhattunk. Ez fontos!

Namost Theresa kitalált egy cut-off date-et (egy kiindulási időpontot), amihez képest jelenleg ez az 5 év ketyeg. Na ezt az időpontot még nem véglegesítették, de valamikor a fenti levél (2017 március 29) és a Brexit valós időpontja (valószínűleg 2019 április 1, hiszen két év áll a tárgyalásokra rendelkezésre) között lesz. Látjuk, hogy nem mindegy, melyik lesz a cut-off date. Ha például belőlem indulunk ki, akkor én 2017 június 3.án érkeztem az országba. Ha a cut-off date 2017 03 29 lesz, akkor bajban leszek. Ha 2019 április 1 a cut-off date, akkor is, de akkor nem akkorában, mert kedves feleségem és gyerekeim előbb érkeztek az országba.

Aki a cut-off date hez viszonyítva 5 éve a UK-ban tartózkodik, az megkapja a permanent residency-t, ha igényli. Aki ekkor minimum 2 éve tartózkodik az országban, annak Theresa nagylelkűen biztosít egy átmeneti időszakot, azaz nem ebrudalja ki, hanem az illető jogszerűen kivárhatja az 5 évet és utána igényelheti a permanent residencyt.

Íme a hivatalos weboldal erről:  KATT IDE

Aki még két éve sem tartózkodik az országban a cut-off date-hez képest – na azokkal jelenleg nem lehet tudni mi történik majd, de vannak elképzelések, amikről a BBC tájékoztatja a kedves EU-s állampolgárokat.

Íme tehát a különböző NEM HIVATALOS, de BBC-s és valid találgatások:

  • Mivel a kormánynak nem lesz energiája és ideje ennyi embert végigellenőrizni, ezért hoz egy törvényt, hogy a landlord (aki bérbe adja a lakását a bérlőnek) köteles ellenőrizni a bérlő jogállását, amennyiben nincs permanent residency-je, akkor nem hosszabbíthat vele szerződést – azaz nem lesz hol laknunk.
  • a munkaadóktól is ezt várják el – azaz nem lesz munkánk
  • a bankoktól is ezt várják el – azaz felmondják a bankszámlánkat
  • a surgeryktől (orvosi rendelő) is ezt várják el – azaz nem lesz orvosod
  • a permenent residency igénylés jelenleg 65 fontba kerül EU-s állapolgárnak, DE ha ezt felemelik mondjuk 1000 fontra, akkor egy 4 tagú család máris majd 1,5 millió FT-nak megfelelő összeget kell kicsengessen egy tartózkodás elbírálásért az államnak. Nos? Szimpatikus húzások?

Tehát legrosszabb esetben előfordulhat, hogy 3 millió jogkövető ember egyszerűen jogszerűtlen itt tartózkodónak minősül majd, vagy rettentő módon meg lesz nehezítve – el lesz lehetetlenítve az itt-tartózkodása.

Ne felejtsük el, hogy UK-ben 17 millió állampolgár gondolta akkor helyesnek ezt a folyamatot. (REMAIN – maradjunk EU-ban / LEAVE – menjünk EU-ból). Ami fájdalmasan sok.

brexit

084

 

Nagyon sok kérdés merül fel bennem, az egyik rögtön az, hogy mit szól mindehhez az a 17 millió állampolgár, aki erre szavazott. Rettentő embertelen lesz ez az Exodus ugyanis.

Mi fog történni cserébe azzal a mindegy 2,2 millió angol állampolgárral, akik jelenleg más EU tagországban süttetik a hasukat? Szó szerint, mert ha megnézitek nem ördögtől való dolog oda menni, ahol jobban érzed magad, az angolok látvalevőleg utálják a végtelen esőt (mi is), a jó időre hajaznak és tömegesen mentek emiatt Spanyolországba és Franciaországba. A magam részéről kipaterolnám kölcsönösségi alapon őket ugyanúgy az EU-ból, a hogy ők fognak minket. Nos ők paráznak is tőle rendesen: KLIKK IDE

 

o-EU-MIGRANTS-570

Végezetül:

Mi nem megélhetési kivándorlók vagyunk, otthon jobban éltünk, nagyobb házunk és hasonló jövedelmünk volt. Itt méreg drágán bérelünk egy fele akkora házat mini kerttel. Részben a gyerekeink miatt vagyunk itt, hogy jól megtanuljanak angolul és lássák milyen az igazi európai élet, mert amit otthon Viktorkáék csinálnak az egy vicc. Másrészt nem bírjuk azt a kuplerájt, gyűlöletkeltést és provincializmust, ami Magyarországon uralkodik. Mindennel együtt is itt remekül el lehet éldegélni – amíg hagyják.

Kérdezzetek, kommenteljetek, jó lenne, ha kialakulna egyfajta párbeszéd erről a témáról itt. Azt hiszem hiánypótlót alkottam különben alig egy óra alatt. Sehol nem láttam még ilyen átfogó cikket erről a témáról legalábbis. Na pá.

 

 

 

 

 

 

 

 

UK lét – első benyomások

Nem sokkal több, mint másfél hónapja jöttem az Egyesült Királyságba. Ennyi időm volt tapasztalatokat gyűjteni. Időm sajnos nem sok, szóval próbálom velősen.

 

Mindennapok:

UK népessége 65 millió körül van, szerintem egy nagy része London és környékén összpontosul (ahol mi is), el tudjátok képzelni, hogy itt más léptékkel mérik a zsúfoltságot. A parkolók, áruházak, plázák mind tele vannak hétvégén, mozdulni sem lehet, fodrászhoz menni csak bejelentkezéssel vagy 1,5 órás sorban állással lehet.

Mivel az anyagi jólét általában széles körben megvan, az emberek nagy örömmel költik el a pénzüket hétvégén, úh én hamar rájöttem, hogy az online shopping felé fogom venni az irányt.

Az angolok nagyon elszigeteltek, nem is nagyon kíváncsiak a szárazföldi emberekre. Franciaország, Spanyolország még mond valamit, de onnan keletebbre már szürke zóna. Kelet-Európa csak annyit jelent nekik, hogy sokan vagyunk , egyre többen és olcsón dolgozunk és törjük az angolt és több türelem kell hozzánk.

Bulgár, magyar, lengyel, nekik egyre megy. Furán beszélő, zavarban levő szerzetek vagyunk.

Az angolok igyekeznek mindent egyszerűsíteni, nem jellemző a megoldásaikra a németes túltervezés. Az új építésű házakban sincs nagy hőszigetelés, a kémény 50cm-es, nem megy a tetőig fel, a lefolyó kifolyik a falon kívülre, a cső látható egy ideig, majd eltűnik a földben, be a csatornába. Nyilván utóbbit részben a kisebb hőingadozás indokolja, de én inkább tudom be lazaságnak. Fájdalmas tud lenni azért a téli gázszámla. 🙂 A kémény megoldásokat nem tudom mire vélni. Nálunk százszor szigorúbbak.

 

 

Látjátok mennyire van a kéménytől az ablakunk? :O

Ügyintézés remek. Mindent egyszerűen, sallangmentesen lehet intézni. Ügyfélként vagy kezelve, nem ellenségként. Ez remek érzés kelet európaiként. Jogsi igénylés, orvoshoz bejelentkezés, mindenféle igénylés egyszerű és nagyszerű és hamar megy. Van már Tb számom, bankszámlám (ez volt a legdöcögősebb procedúra) és orvosi rendelőm is.

Miki barátom jegyezte meg: itt is megbüntet az ellenőr, ha nincs jegyed, de ha egy héten belül bemutatod, a fele büntetés visszajár. Otthon? Ha nem mutatod be egy héten belül, kétszerese a büntetés. Az eredmény ugyanaz, csak az udvariassági fok más. Érzitek a különbséget?

Közlekedés:

egyike a skizofrén megoldásoknak. A körforgalmak zseniálisak. Mindenkit lassításra és óvatosságra int, körforgalomban max koccanás fordulhat elő. De nem nagyon fordul, mert mindenki vigyáz és senki sem tolakszik.

Sok az autópálya, de az autó még több. 🙂 Sokszor öt sávban áll a dugó, főleg a körgyűrűn. Úgynevezett variable speed limit van, tehát giga kivetítők mutatják az aktuális legnagyobb engedélyezett sebességet ez 30-70-ig terjedhet, többnyire 50. Mérföld. Nem sok. De a 70-es max sem sok, alig 100km/h. Hát száguldozás nincs.

A főutak azonban épp az ellenkező minőségi szintet képviselik. Szűkek, veszélyesek és a sebességet korlátozó táblák messze elmaradnak a magyar színvonaltól. Kanyar előtt fel van festve az út felületére, hogy SLOW, azaz lassíts. Aha, de mennyire lassítsak? 50-ről 20-ra? Vagy elég 40-re? 🙂 Könnyen át lehet sodródni a szemközti sávba…

Kerékpárutak a mi környékünkön fehér holló számban fordulnak elő. Nincs is sok kerékpáros, akik kimerészkednek az útra, azoké minden tiszteletem, írtam is róluk ez előtti postomban. A képen egy klasszikus főút, ahol 60-al lehet menni (mérföld/h).

IMG_20170718_180137_

Folyt köv…kapcs ford.

 

 

 

Azt nem lehet mondani még nagy jóindulattal sem, hogy Anglia kerékpáros-barát ország. Az utak szűkek – néha indokolatlanul. Kerékpársáv után kutatva az  ember fia legszívesebben kitüntetné pöffeszkedő Tarlós urat. Kezdődnek, befejeződnek nyomtalanul és alig van belőlük. Itt pimaszul minden az autókról szól.

Nos ebbe a létbe merészkednek be azok a kerékpárosok, akik halált megvető bátorsággal kerékpárral járnak dolgozni – FŐÚTON.

IMG_20170718_180137

A helyzet az, hogy ezt a postot vitaindítónak szánom. Nagyon liberális embernek tartom magam és tökre elfogadom, hogy mindenkinek joga van úgy járni munkába, ahogyan csak kedve szottyan, ám ezek az emberek olyan úton teszik ezt, ahol rendszeresen több ezren járnak munkába és autópálya és vonatközlekedés nem lévén erre az útra kényszerülnek. Ottlétük eredménye, hogy garantálva van az állandó dugó, mivel az út annyira szűk, hogy nem lehet mellettük úgy elmenni, hogy ne csússzunk át a szemközti sávba. Ez a kép akkor készült, mikor éppen lélegzetvételhez jutottunk és két három autó meg tudta előzni őt. Ezt leszámítva teljesen folytonos a szembeforgalom. Kis fejszámolással kiszámolgattam, hogy az a húsz perc, amit mögötte tötyörögve töltök napi szinten az havi 6 órát vesz ki az életemből. Ha ezt felszorozzuk azzal a sok száz autóssal, aki ugyanezt teszi, akkor ez már komoly nemzetgazdasági issue. 🙂

A magam részéről – amellett, hogy minden tiszteletem az övék – kitennék egy kerékpározást tiltó táblát, mivel ez a 3 ember (igen, nem több, mint 3 abban az időszakban) ráadásul konkrétan életveszélyben van nap mint nap úgy, hogy közben engem is életveszélynek tesz ki.

Azon persze el lehet vitatkozni ezen felül, hogy Her Majesty parkjából miért nem lehet lekunkorítani egy kerékpársávot, amint látjuk hely bőven lenne rá (Windsorban vagyunk).

Hamarosan jövök az első benyomásokkal, ami nagyon szubjektív lesz.