“Hi-fi” építés kezdőknek

Biztosan nagyon sokan vannak úgy vele, hogy szeretnének relatíve jó minőségű zenét hallgatni otthon, de nem tudják milyen lehetőségeik vannak. Nekik szeretnék segíteni egy olyan megoldással, ami minden várakozást felülmúl és közben minden költséget alulmúl!

Az itt felsorolt eszközök még az is lehet, hogy jelen vannak otthon, vagy a szülőknél, nos ideje elkezdeni körbenézni.

Célom, hogy leszoktassam kedves ismerőseimet a telefon hangszóróján történő zenehallgatásról és lapos TV hangszóróján történő filmnnézésről. 🙂

Menjünk szépen sorban. A zenehallgatáshoz minimum elengedhetetlen eszközök a következők:

– hangszórók

-erősítő

-forrás (CD, kazetta, TV, telefon)

Hangszórók:

sok háztartásban vannak elfekvő hangszórók a sarokban, sokan már nem is használják őket. Nos ideje leporolni és szolgálatba állítani őket. Ilyenre gondolok például:

$_58

Természetesen lehet ennél jobb hangszóró is kéznél, annak csak örülünk, gondolom keveseknek van a sarokban B&W hangfala használaton kívül. 🙂

Ha esetleg hiányt szenvedsz hangszóróval, akkor vegyél egyet Jófogáson, vagy Marketplacen. Írd be a keresőbe, hogy “hangfal” és keresgélj addig, amíg méretben és árban megfelelőt nem találsz.

Erősítő:

ez sem megkerülhető, azonban van pár tény, ami hasznunkra lehet. Sokaknak van régi elavult mini hifije, ami már régen nem játszik le CD-t és ezért félre lett téve hangszóróstul. Nekünk bármilyen erősítő, vagy mini hi-fi megfelel, aminek van hátul legalább egy audio bemenete . Keresd az AUX-IN feliratot hátul és az alábbi csatlakozókat:

lp-p1000_w_aux-in

Példaként bal oldalon egy sima 3.5mm-es Jack dugós bemenetet találsz (AUX2IN), jobbra egy úgynevezett RCA bemenetet (AUX1IN). Ezek közül bármelyik megfelel. Sajnos azonban ez minimum követelmény, amennyiben nincs ilyened, akkor keresgélni kell megintcsak Jófogáson, vagy Marketplace-en megfelelő cucc iránt.

_181671580614562

 

Források:

ez teljes mértékben Rád van bízva, én most egy egyszerű (de mégis összetett) megoldást mutatok be. Jelen esetben van egy Tv-nk (mozizni), egy telefonunk (zene, youtube) és mondjuk van még egy régi CD játszónk, amit már nem használunk.

Felvetődik a kérdés, hogy miként kötünk össze 3 forrást egy szerencsétlen erősítővel?

Itt jön az első trükk.

Venni kell egy filléres kütyüt. Ez “mini stereo audio mixer” néven fut és kb 3-4e Ft-ba kerül. Nem kell áram hozzá, mert egyszerűen csak csatlakozást teremt és oszt el, a jeleket viszi majd, nincs szüksége áramra, nem is romlik el.

Aliexpressen itt lehet kapni például.

Ez a kütyü nem másra jó, mint ad 4 bemenetet, egybe köti őket és ad egy kimenetet, amit pedig rá tudsz kötni a kivénhedt erősítődre.

 

2020-01-22_145523

 

Elhanyagolható a minőség romlása, mivel nincs benne aktív alkatrész.

Kelleni fog még egy kütyü, ami pedig a telefonból jövő zenét teszi rá az erősítődre, mégpedig vezeték nélkül, Bluetooth-al. Bluetooth Receivernek nevezik. Természetesen csak a vevője vezeték nélküli, a kimenetet kábellel kötöd majd az erősítődre, vagyis jelen esetben a mixerre.

Egy általam tesztelt darabnak elfogadható a minősége és mindössze csupán 2e Ft-ba kerül AliExpressen –> ITT

 

Kábelezés:

Nos nincs más teendőd, mint minden forrásodat összekötni a kis keverővel, majd a keverőt az erősítőddel. Még a legrégebbi TV-nek is van legalább egy fülhallgató kimenete, a bluetooth adapterhez adnak kábelt. Kell még egy kábel a kis keverő és az erősítő/mini-hifi közé és készen is vagy!


 

 

Hangsúlyozom, a fent leírtak a létező legolcsóbb megoldásra törekedtek, természetesen ezek közül bármelyik eszközt (TV, erősítő, hangfalak, Bluetooth receiver) cserélheted drágábbra bármikor, az alap logikán nem fog változtatni. Egy wireless receiver minőségtől függően kerülhet akár 300e Ft-ba is. 🙂 De egy erősítőnél is a csillagos ég a végállomás.

home-theater-speakers

Azt ugye tudjuk, hogy a leggyengébb láncszem határozza majd meg a teljes rendszer minőségét, ezt nem árt szem előtt tartani.

A fenti leírt “hifi” torony akár kijöhet 10e ft alatt és egy óra kábelezéssel, ha összeszeded és leporolod a régi cuccaidat. utána lehet építkezni!

 

Hajrá!

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Zenehallgatási szokások – hálózati lejátszó

Tegye fel a kezét, aki még mindig CD-t hallgat otthon. Ön igen? Nos, kisebbségbe szorult!

A zenehallgatási szokások nagyban megváltoztak az elmúlt időszakban. Menjünk szépen sorban. Volt kezdetben a kazettás/orsós magnó, a lemezjátszó, majd jött a CD a 80-as években. Szórványosan megjelentek a Super Audio CD-k, DVD audiók a minőség szerelmeseinek, azonban ők nem terjedtek el széles körben.

Az mp3 formátum (azaz a digitálisan tárolt formátum) megjelenésével a lemezkiadók is ébredezni kezdtek és szépen lassan bekúszott a letölthető zene a köztudatba, mára már – ha nem is sok- számos szolgáltató közül választhat az, aki nem kereskedelmi rádión szeretne zenét hallgatni. Spotify, Deezer, YouTube Music, iTunes esetleg a minőségibb Tidal.

Kevesen tudják, hogy a Tidal kivételével ezek veszteséges tömörítéssel tárolt zenék, azaz nem érik el a még a CD minőséget sem.

Eddig rendben is vagyunk. Mi történik akkor, ha hazaér és folytatni akarja otthon a zenehallgatást? Sok felhasználónak fogalma sincs, hogy mi mindent össze lehet vadászni használtan az Ebayen, vagy akár új eszközökből egy kis hozzáértéssel.

Egy ilyen eszköz szeretnék bemutatni:

 

Kevésbé ismert válfaja a modern otthoni zenehallgatásnak a hálózati lejátszó (network receiver/network player néven fut). Nem CD-ről (habár a Pioneer gyárt CD-st is) vagy kazettáról játssza le a zenét, hanem:

  • Streaming szolgáltatókról – pl.Spotify-ról
  • Pendriveról/merevlemezről
  • hálózatról (NAS szerverről)
  • Internetes rádiókról
  • Bluetoothról

Noha kezdetben kissé drágák voltak, Ebayen már ki lehet fogni olcsón is őket, pár 10e Ft ért.

 

Mi értelme mindennek? Nos ezek az eszközök gyönyörűen szólnak, képesek nemcsak mp3, FLAC,  de nagyfelbontású file-ok kezelésére is. Emellett a digitális/analóg átalakítás minősége jelentősen meghaladja a telefonra jack dugóval rákötött erősítőét vagy a Bluetooth (szintén veszteséges) kapcsolatét. 🙂

Néhány lejátszó színes kijelzővel is rendelkezik, ezek alkalmasak az éppen lejátszott dal lemezborítóját is megjeleníteni, de ez már csak a hab a tortán.

 

Tegye fel a kezét, akinek igénye van egy –> HIFI minőséget olcsón – kezdőknek –  cikkre!

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Elektromos autók – Going electric

Azt hiszem kijelenthetjük, hogy az elektromos autók terjedésének csak a legelvetemültebb benzingőz imádók nem örülnek.

A technika kétségtelenül terjed, annak ellenére, hogy számos problémát kell még megoldani, kezdve a felhasználók “range-anxiety”-nek nevezett úgynevezett “hatótáv szorongás”-ától a töltési lehetőségek tömeges elterjesztésén keresztül, az ipari elektromos hálózat felfejlesztéséig.

1561745287_Avoiding-Range-Anxiety-with-an-EV-Road-Trip-Checklist-Natural-Resources-Defense-Council

Írásom nem törekszik teljeskörűségre, csak azokat a témákat érintem, amik a profilomba vágnak. Azaz paranoid, összeesküvés-elmélet gyártó és tudattágító, alternatív aspektusba helyező. 😀 Na jó ezt csak azért mondom, mert sok kritikát kapok amiatt, hogy miért izgatom magam a környezetemet körülvevő dolgokon.

Engem az elektromos autó jelenség egyáltalán nem zavar, jelenleg is hibrid autót hajtok, annak ellenére, hogy itt az Egyesült Királyságban, ahol élek az ilyen autók presztízse a béka segge alatt van. Az angoloknál nagyobb petrol-head népség kevés van.

motorway-jam-1

Azért ragadtam billentyűzetet, mert autós újságíróink egy része még mindig ellenérzésekkel viseltetik az elektromos és hibrid autókázás iránt (Vályi István például a speedzone.hu egyik arca), aki a LEXUS 12 éves hibátlan hibridjének használt autó tesztjében annyit mondott, hogy erről az autóról nincs mit mondani. Jah, elektromos és benzines vegyes hajtás, regeneratív fékezés, hőszivattyús légkondi és fűtés, 9 literes városi fogyasztás 3.3-as V6-os motor mellett. Tényleg uncsi.

A másik véglet Karotta, aki leplezetlen lelkesedéssel borul le az új technika előtt.

Megjegyzem mindkettőjüket nagyon bírom és követem őket, azonban nagyon hiányolom azt a fajta utánajárást és tájékoztatást, amiből kiderülne, hogy az elektromos autó nem új és nem gyermekcipőben járó jelenség, amitől félni és kiforratlansága miatt tartani kell.

Tézisem nem más, minthogy az elektromos autók mesterségesen lettek visszatartva a nagyközönségtől.

Kezdjük az elején. Az első elektromos automobil, hívjuk mostantól EV-nek (Electric Vehicle) az autózás hajnalán jelent meg, közvetlenül a konflis után 1835-ben (!!!).  Azaz 35 évvel az első robbanómotoros automobil előtt. Ezek füstöltek, nehéz volt őket beindítani és karban tartani is, míg az EV-be csak be kellett ülni és menni vele, aztán tölteni. Hatótávjuk 30-40 mérföld volt, azaz 45-60km egy töltéssel. Hamar el is terjedtek, a 20. század elejére számtalan modell állt rendelkezésre.

6a00e0099229e888330133ecda7bd2970b

Akit érdekel a teljes, 1907-es EV katalógus, >>ITT<< megnézheti. Személyautók és teherautók is.

Ami a zajszintet illeti, íme egy 1912-es EV működés közben.

1899-ben egy hatótáv-rekord is felállt: 160km-t tettek meg egy Baker EV-vel. 1901-ben a francia Louis Krieger 307km-t tett meg egyetlen töltéssel, ez a rekord 1942-ig állt. Aztán 2009-ben a Tesla Roadster 501km-t tett meg, amivel megdöntötte az 1942-es rekordot.

1914-ben Henry ford, aki forradalmasította a sorozatgyártású autókat és Thomas Edison, aki pedig az elektromosság fejlesztésében szerzett elévülhetetlen érdemeket még együtt dolgozott az elektromos autón. Nagy terveket szőttek.

2019-11-06_150004

2019-11-06_150444

Hittek benne, hogy hamarosan az elektromos autózásról fog szólni a közlekedés, ami épp csak beindult akkoriban.

Nem ünneprontó akarok lenni, csak azt sugallom, hogy 2009-ben a nyálunk csorgott, hogy Elon Musk milyen innovatív, miközben egy 100 éve rendelkezésre álló és félreállított technológiát porolt le.

De hagyjuk is a régmúltat, az elektromos autózást titokzatos módon  kiszorította az olaj alapú belsőégésű motor, egészen drámai módon alakítva át a mindennapi életét milliárdnyi embernek.

Légszennyezés a nagyvárosokban, rettenetes méretű szervizhálózat. Sikerült a fejlett nyugati emberek torkán lenyomni azt az árat, amit a mobilitás oltárán fizettek. Mindez nem lett volna lehetséges, ha ezek a találmányok nem lettek volna erőnek erejével eltitkolva. Márpedig el voltak. Ennek bizonyítására ugorjunk egyet a közelmúltba, a 90-es évek végére – 2000-es évek elejére.

Három ismert giga autógyártó cég is komplett és remekül működő elektromos autókat fejlesztett szépen csendben, csak amiről tudunk. Ki tudja milyen projektek lehettek még futtatva.

A General Motors kifejlesztette és 1997-1999-ig árulta (pontosabban lízingeltette) az EV1-et. Egészen pontosan 1117 db-ot.

ev1

autowp.ru_gm_ev1_4.jpg

best_ev1_picture_1-502x384

 

A Honda az EV Plust.

Tüneményes kis elektromos autó volt, nem lehetett megvásárolni, csak lízingelni. Pár év után, mikor lejárt a lízing, nem voltak hajlandóak eladni a bérlőknek, begyűjtötték őket és bezúzták.

1920px-1997-1999_Honda_EV_Plus_01

Instrument_panel_of_a_1997-1999_Honda_EV_Plus_02

Igen, jól látjátok! Már akkor 41.682 mérföld volt benne. Gond nélkül futott ennyit. 100 mérföldes hatótávval, NiMh akksikkal. Aztán bezúzták, mint a többit.

 

A Toyota a RAV4 EV-t.

 

toyota-rav4e-electric-vehicle-san-francisco-march-2010_100309167_l

s-l1600-6-3

 

2002-ben dobták piacra, óvatosan lízingelve szintén. Pár gazdagabb ember megvehette, nem úgy, mint az EV1-et és az EV Plust, ami nem volt eladó semmiképpen. Ezekből emiatt ma is fut még egy pár Amerikában. Van olyan, ami még most is fut az akkori aksikkal, több, mint 100.000 mérfölddel.

Mindhárom típus kereskedelmi forgalomban volt a 90-es évek végén 2000-es évek elején, összesen 5000 db alatti szériáról beszélünk, tehát felfoghatjuk egyfajta társadalmi kísérletnek is.

Ami ezután történt az szégyenletes. A kocsik rendkívül népszerűek voltak a felső középosztály köreiben, imádták őket. Olcsón fenntartható, környezettudatos és megbízható gépek voltak. Az óriási dugókban csak álltak és nem szennyeztek.

A  GM viszont még 1994-ben megvette a NiMh akksi gyártás jogát a tulajdonostól az OVONICS-től. Lett belőle GM-OVONICS. 2000-ben sunyiban a Chevron és a Texaco – két olajcég – megszerezte az EV-khez nélkülözhetetlen  akkumulátor gyártáshoz tartozó szabadalmak nagy részét a GM-től. Az akkoriban használt NiMh akksik így hamarosan elérhetetlenek voltak a közönség részére, mivel hogy, hogy nem a gyártásuk megszakadt. Nem volt hát utánpótlás, a gyártók pedig a bérlők hangos tiltakozása ellenére döntöttek. A híres színész, Danny DeVito is köztük volt különben, de ez sem volt elegendő.

A lízingidőszak lejártával visszavették a bérlőktől és egyenesen a zúzdába küldték őket. Hát nem érdekes, hogy pont a Texaco tulajdonolja az akkumulátorgyártás jogait?

gmboob8

2019-11-06_144544

 

Az EV-1 ből mára alig 2-3 példány maradt fent, azokat is egyetemek kapták kísérletezgetni zárt területen, rendszám-mentesen.

18vjdirp1ecjgjpg

2019-11-06_144345

Itt két elzárt területen levő egyetemi EV1-et láthattok. Az egyik legalább zárt helyen van a másik már rohad, veri az eső, süti a nap.

A Hondából tudtommal egyetlen darab sem maradt fent, mindet bezúzták. A Toyota RAV4 EV-ből még fut pár darab az utakon (4-5db), az egyiket ez a hölgy próbálja életben tartani. Éppen most a napokban számolt be róla, hogy csodával határos módon talált egy karambolos autót, amiben évek óta érintetlen az akksi. Meglepetésére a NiMh akksik évek alatt sem mennek tönkre az állásban, hát beépítette a sajátjába és VOILA, működött!

2019-11-06_145546

Mostanra kezd helyrebillenni a rend. Terjednek ismét az elektromos autók. Mivel immáron elhárultak az akadályok és ömlenek a fejlesztési pénzek az iparágba, minden multi fejleszt ezerrel, Kínában már évek óta milliószámra futnak az elektromos autók. Itt egy furán bontott ábra.

Top_PEV_global_markets_stock_2017_final_with_California

Website_E-Mobility_Sales_EN_1163

Végül egy személyes élmény. 2011-ben én még nem tudtam, hogy elektromos autók ennyire az előszobában vannak és Stuttgartban lehetőségem volt kipróbálni egy elektromos A osztályos Mercit egy háztömb körüli kör erejéig. Hát a nyálam csorgott.

DSC00196

Folyt. köv.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Prius 2 vagy Prius 3? Összehasonlítás.

Sokak fejében merül fel, melyik a jobb választás, a 2-es, vagy 3-as Prius? Mivel nekem mindkettőhöz volt évekig szerencsém, tulajdonosként kívánok rövid segítséget nyújtani tapasztalataim megosztásával.

A P2-esem 2009-es gyártású volt és T-Spirit felszereltségű, kb 250-300e km futásteljesítménnyel. Navigáció és automata parkoló-asszisztens is volt benne, utóbbit párszor viccből kipróbáltam, de gyakorlati hasznát nem vettem, mivel kissé nehézkesnek találtam.

A jelenlegi autóm 2010-es P3, T4 felszereltséggel. Nincs benne navi sajnos és parkolás segítő extrák sem.

Lássuk tehát az összehasonlítást.

Küllem:

Azt hiszem vitán felül áll, hogy a P3 a legjobban sikerült forma mind közül, habár mindent egybevetve sem tartozik a legizgalmasabb formák közé egyik sem és akkor még finoman fogalmaztam. Őszintén szólva nem is értem a dizájnereket, hogy egy ilyen high-tech meghajtású  autót miért terveztek ennyire lúzerre (P2 biztosan az). A fél világ rajtunk röhög, indokolatlanul. Lehetettt volna egy menő dizájnja is.

priusy5Jól látható, hogy a P3 övvonala jelentősen emelkedik, ezért jóval sportosabb érzése van a szemlélőnek, vállalhatóvá vált a dizájn.toyota_prius_persona_special_edition_15_02.jpg

1A_640

A P2 övvonala alig emelkedik, ezért bumfordi jellege van. Ráadásul a P3-hoz rendelhető 17″-es felni, ami szintén előnyére válik. Biztosan lehet a P2-re is illeszteni, de gyárilag nem volt rendelhető és én még nem is láttam olyan P2-t, amin lett volna. Összességében a P2 számomra szinte érthetetlenül ronda.

 

PriusPLYN

kép: hát ez sem sokat segít a bumfordi dizájnon

 

Beltér:

Azt hiszem itt is a P3 javára billen a mérleg nyelve. P2 nem szokványos, P3 inkább az.

$_10

P2

Habár a P2 kezelése is rendkívül kényelmes volt, azért a P3 műszerfala jelentősen modernebbre sikerült. Ugyanakkor meg kell említeni, hogy a P2 kijelzőjén sokkal igényesebb és informatívabb grafikai elemek voltak, mint a P3-én.

Helykínálat és ülések tekintetében nem látok lényegi különbséget, akkorát semmiképpen sem, ami hűha élményt okozott volna.  A P3-ban viszont szerintem olcsósítottak egy árnyalatnyit a műanyagok minőségén. Pl a P2 kesztyűtartójának műanyagja határozottan puhább és filccel bélelt volt, P3 bántóan keményebb és kopogósabb, bélelés nélkül. Nem zörög semmi, de jó kemények a műanyagok.

FONTOS, hogy a P2 rendkívül jellegzetes istállószaga eltűnt a P3-ban. Megoszlanak a vélemények, sokan azt mondják, hogy az akksipakk szellőzése volt visszavezetve a P2-ben az utastérbe és ezért volt istállószag, sokan arra esküsznek, hogy a felhasznált műanyagok miatt. Én nem tudom, de az biztos, h nem szerettem a P2 szagát.

Kezelhetőség/funkciók:

A P3 jóval dinamikusabb, sportosabb, főleg  45-ös gumikon. Rugózása kissé feszesebb, de még bőven nem pattogós, nagyon kényelmesnek találtam mindkét autót.

P3-ban megjelent a vezetési mód választhatósága.

maxresdefault

Az ECO mód felel meg leginkább a P2 alap vezetési stílusának. Lusta gázpedál kezelés, csökkent légkondi hatékonyság. Más különbség nincs.

P3-ban én nem használom az ECO-t, Power módot is csak hirtelen kigyorsításnál (körforgalom, autópálya felhajtó, előzés). ECO-ban idegesít, hogy nem reagál kellően a gázadásra. Power módban ugrik a kocsi, ami részben a lineárisabb gázpedál kezelés, részben az elektromotor agresszívebb rásegítése miatt van. Összteljesítményünk így is úgy is azonos, ECO módban is le lehet padlózni és az eredmény ugyanaz lesz.

EV módot kitették könnyen elérhető helyre, de továbbra sem látom sok értelmét, a kocsi – amennyiben a computer engedi – amúgy is kisebb sebességnél (kb 50km/h-ig) EV módban halad, ha pedig EV módba teszed, simán felülírja egy nagyobb gázfröccsnél és bekapcsol a motor. Hatótáv EV módban kb azonos, mondjuk 1-2km mindkét típusnál.

Nagy különbségek vannak a tempomatnál, P3-ban sebességtartó a tempomat lejtőn is, azaz a kocsi visszatöltéssel igyekszik fékezni az autót (üzemi féket nem használja – nekem), tehát lejtőn is elég jól tartja a sebességet.

Érdekesség: kitapasztaltam, hogy berakom az elérhető legkisebb sebességnél (40km/h) a kocsit tempomatba és onnan manuálisan gyorsítok a gázpedállal. Ha leveszem a gázról a lábam, a kocsi agresszíven lassít az eredetileg beállított 40-es sebességre, sokkal nagyobb a visszatöltés mértéke, mintha csak “simán” levenném a gázról a lábam. Így sokkal jobban lehet fék kímélőben utazni. P2-vel ez az opció sajnos nem él, legalábbis nem emlékszem rá, hogy működött volna.

Sok vita volt fórumokon a B üzemmód használatával kapcsolatban. Nos én nem akarok senkinél sem okosabb lenni, az biztos, hogy én azonnal B-be teszem a váltót, amint dinamikus lassításra van szükség, kímélem vele az üzemi féket. Piros lámpa hirtelen vált előttem, hirtelen lassítani kell –> B. Szeretem, megszoktam, nem okoz gondot. Feleségem ugyanakkor soha egyszer sem teszi B-be a kocsit. Szinte látom is magam előtt, ahogy kopik az üzemi fék. 😀 Fontos tudni, hogy B állásban nem működik a tempomat.

Apropó fék. P3 fék és ABS kezelése jobb. Alig észrevehető az ABS és a fék működése, gyorsabb az algoritmus. P2-ben vizes csatornafedőre érve ABS elveszi a féket és jópár tized másodperc eltelik, mire újra felépült a fékerő, ami pont elég egy kisebb szívrohamhoz, vagy egy ráfutásos kocchoz. P3 nál is megvan ez a jelenség, de jóval kellemesebb. P2-ben kissé érezhető volt az üzemi fék elindulása a visszatermeléses fékezést növelni. P3-ban szinte észrevehetetlen.

 

Vezethetőség/dinamika:

 

Mindkét kocsi nagyon szintetikusan vezethető, kevés a visszajelzés az útról. Én ezt szeretem. Átülve feleségem MINI-jébe olyan, mintha visszaléptem volna 20 évet az autózásban. Ez inkább koncepció, mint hiba. P2 ugye 1.5 P3 1.8, ez érezhető is.

P2 teljesítménye kisebb, dinamikus gyorsításra kevésbé alkalmas, kellemetlenebb a motor hangja is. P3 felnőttesebb hangú, kifejezetten szeretem a hangját. Gyorsítás is megfelelő, ha odalépek neki. Ha megtanulja az ember “CVT-sen” hamar visszavenni egy egy pillanatra a gázt, akkor nem is bőg a motor, nyomatékból is gyorsul.

Akit részletesebben is érdekel az itt láthatja összehasonlítva, igaz angolul.

Összteljesítmény P2-nél 110, P3-nál 134 lóerő.

Én összességében jobbnak találom a P3 vezethetőségét.

2019-09-09_124221

Fogyasztás:

Mindkét autó meglepően keveset fogyaszt. Én nem csinálok lelki kérdést belőle, nem kapcsolok ECO-t, úgy megyek vele, ahogy más autóimmal is szoktam, előzékenyen, dinamukusan, de nem sportosan, a forgalom ritmusában. Így nekem 5l/100km-es a fogyasztásom több ezer km átlagában.

Megbízhatóság:

Már már hihetetlen, de a világon semmit sem költöttem egyik autóra sem, ami az olajcserét és a szűrő cseréket meghaladja. Egyike a legmegbízhatóbb autóknak, ez meggyőződésem. Sem hibajelzés, sem üzemzavar, semmi. Ha ehhez még hosszávesszük, hogy egy rendkívül szofisztikált, energiavisszanyerő rendszeres hajtásláncról beszélünk, egy igazi mérnöki csoda!

Végül itt egy jól sikerült P3 video kedvcsinálónak P2 tulajoknak. 🙂

Szemfülesek megfigyelhetik, hogy a kocsi ajtaja reteszelődik D-be rakáskor és nyit a P megnyomásakor. Ez feltehetően az amerikai kocsikban van csak így. A békésebb Európában nem. Habár az olaszoknál elkelne, főleg délen. 😀

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Egynyári kaland sorozat – kritika

A napokban meghallgattam az általam nagyra becsült és rendszeresen figyelemmel kísért Filmklub Podcast egyik adását, amelyben az Egynyári szerelem alkotói és színészei immár másodszor voltak vendégek.

egynyári-kaland-1280x640

Elsőre csak szemöldök húzogatással reagáltam néhány elhangzott gondolatra (az egyik színész kifejti benne, hogy nem érdekli, hogy a közönség mit gondol), de amikor elhangzott, hogy igazából nem is nagyon volt kritikai fogadtatása a sorozatnak, akkor arra gondoltam miért ne írhatnám én meg ezt a kritikát. Elvégre éppen elég időt töltöttem el jóhiszeműen a nézésével.

Egyrészt Zomborácz Virág neve nálam jól cseng az Aranyélet sorozat miatt – sőt az aranyos Utóéletet is megnéztem miatta 🙂 – másrészt mindig nagy érdeklődéssel  várom, ha megjelenik valami olyan magyar alkotás, amiben megcsillan a reménye annak, hogy tehetséggel túllendülünk a gáz magyar filmes jellemzőkön, úgymint fos zene, érthetetlen és életidegen dialógusok, tehetségtelen, ripacskodó, vagy éppen eszköztelen fahangú színészi játék, dramaturgiai baromságok, overall ritmustalanság, vagy akár öncélú művészieskedés.

 

Attól tartok, hogy az Egynyári szerelem csak részben kivétel a fentiek alól. De ráléptünk a jó útra!

Kezdem rögtön azzal a nehezen feledhető ténnyel, hogy a sorozat célcsoportja jól láthatóan a korai egyetemista korosztály, azaz mondjuk a huszonéves koruk elején járók. Fiam 18 éves, azaz még előtte áll az egyetem, de sírva menekült pár rész után, azt mondta, ez szar, pedig értelmes gyerek, akivel komoly alkotásokat is meg lehet nézni. Mondta ezt úgy, hogy a 3. évad nyitójelenete éppen egy jól sikerült dugás volt. 🙂

Ha azt hozzávesszük, hogy az amúgy is marginális nézettségű Duna TV-n adták a sorozatot, akkor ezzel a döntéssel elég  alaposan el is vágták a sorozatot potenciális 18-24 éves korú nézőktől, ha jól értem.  Sírva könyörgöm, mutassatok egy 18-24 évest, aki Duna Tv-t néz, akár este fél kilenckor!

nyar_2

Lépjünk tovább a zenére. Az első két évadra már részletesen nem emlékszem, de a harmadik negyedik évad zenéje hozza mindazt, amitől féltem, iszonyatosan szar és igénytelen. Nem vagyok ugyan filmes szakmában, de elég nagy film és zene fogyasztó vagyok. Azt pedig elmondhatom, hogy a jó zenei betétek fényéveket tudnak emelni egy sorozat színvonalán, akár egy szar jelenetet is megmenthetnek. Na ebben a két évadban annak ellenére vállalhatatlanul szar a zene, hogy szintis srác viszi az egyik főszerepet. Erre tényleg nincs mentség. Példaként említhetem a harmadik évad szintis jeleneteit akár az utcán, akár a galériában, de bármely random jelenet alatt vállalhatatlan prüntyögések mennek. Pozitív ellenpéldaként hoznám fel az épp most futó Stranger Things sorozatot, amely a 80-as években játszódik és ennek megfelelően szintén 80-as évek style minimál szintimuzsika van alatta…de milyen!!!

Vannak azért Magyarországon is olyan szinti producerek, akik tudnak jó elektronikus zenét csinálni emberi költségvetésből.  Félve jegyzem meg, hogy volt rá példa a Kontrol-ban, hogy a zene kurva sokat emelt a film színvonalán.

Ehelyett a negyedik évadban például kénytelek vagyunk végigszűkölni egy goa-trance-es hangulatú tóparti táncos jelenetet, amiben minden szereplő transzcendens állapotban kering. Ultrafos zenére. Nem lehetett volna könyörületesen betenni egy tetszőleges random átlag trance-t alá? Legalább az egyszeri hallgató is ráérez, hogy miért szereti egy bizonyos réteg a psy-trance-t.

Video: Psy trance – a szintetizátor muzsika, amit kevesen értenek.

Ha már a szar jelenetek szóba kerültek. Abból van bőven sajnos. Vegyük rögtön Luca taxis intro jelenetét.

Luca Budapesten taxit fog, hogy eljusson a pályaudvarról az adott címre. A taxis indokolatlanul paraszt, káromkodik, eltéveszti a címet, bepróbálkozik Lucánál, majd elüt egy kerékpárost.

Ez a jelenet semmit nem ad hozzá sem a történethez, sem Luca jellemfejlődéséhez, nem életszerű (sok faszkalap taxis van, de egyik sem káromkodik utassal a fedélzeten és az sem jellemző, hogy gyalogost gázolnának) emiatt élek a gyanúperrel, hogy vagy húzni kellett az adásidőt, mert nem volt más egyéb ötlet (ez baj), vagy Zomborácz Virág a filmjében  üzenni akart a taxis társadalomnak (ez is baj). Más értelme nincs. Mindenesetre kettes alá jelenet.

Ugyanígy értelmetlen az a jelenet, amikor Luca átvág a flashmob-os srácokon és kiakad. Teszi mindezt úgy, hogy tudjuk, hogy táncol és szereti a táncot. Ez a jelenet legalább értelmet nyer valamennyire, mert később ugyanezeket a srácokat felcsalja a szintis Ákos előadásának színvonalát emelni.

 

Értem én, hogy Luca negatív alak, de azért egy táncos még akkor is megnéz egy véletlenül elé terülő flashmobos jelenetet,  ha épp hisztis kedvében van. Arról nem is beszélve, hogy a kamera nagy hatalom: be  lehetett volna mutatni egy igényes 2-3 perces flashmob jeleneten keresztül egy jó dalt, vagy street dance csapatot,  belefért volna 4 évadba egy kis kulturális misszió. Helyette kaptunk egy csapat szarul táncoló statisztát, amiből kettő legalább durván elhízott lány volt. Kettes alá.

Lépjünk túl lassan Lucán. Gábor valami okból kifolyólag belesodródik egy férfiasságot növelő tréningbe, ami végig  annyira szar, hogy minden valamire adó producer kivágta volna a sorozatból. Ehhez képest évadokon átívelő visszatérő jelenetsor lett belőle, amire szintén nincs mentség.

Ráadásul a tréningen Gábor mellett amúgy visszatérően felbukkanó óriásira nőtt elálló fülű mellékszereplő lesz az a pasi, akivel Luca megpróbál szüzesség elvesztő projektet indítani.

Ez az a karakter, akit nagy ívben ki kellene végre vezetni a magyar képernyőről, ugyanis érezhetően a reklámfilm szcénából lett átmentve. Üres fejű, lúzernél is lúzerebb, ronda és életképtelen teljes mértékben életszerűtlen, hogy egy ilyen emberrel összefutsz bárhol az életben, mert alapban fogyatékosnak kell lennie, aki pedig nem jár nőcsábász tréningre, mert nem tudja megfinanszírozni, leginkább azért, mert éppen zárt osztályon ápolják.

Értem én, hogy a reklámfilmekben valamiért megvetette a lábát ez a kompletten üresfejű debil karakter, mert el lehet neki adni a devizahitelt, meg a nátha elleni szereket,  de valaki magyarázza meg  nekem, hogy milyen embercsoportot szimbolizált ez az ember és az általa képviselt dolgok egy intelligens embereket megcélzó sorozatban! Újabb kettes alá.

rcVloMH

Kép: Ezt a szintű képi lúzerséget felejtsük végre el! (2. évad)

 

Vegyünk olyan jeleneteket, amelyek akár jók is lehettek volna, de indokolatlanul el lettek rontva.

Zsófi éppen egy sérült pszichológussal nyomul és átköltöznek a fos kempingből egy jó hotelbe. Igéretes kezdet, vicces és hiteles  a kissé kényszeresen fess Zsófi kempinges diszkomfortos zuhanyozós zsufi jelenete. 🙂 Indokolt tehát a lépés a hotelbe.

Annál is inkább, mert a hotelben van medence is. A medencének nyilván van úszómestere is. Az úszómester azonnal szemet is vet Zsófira, ismerik is egymást régebbről. Remek. Izgulok hogy kitartson a dramaturgia-színvonal.

Zsófi lepattintja a srácot – cool, elvégre van párja. Ami ezután történik az viszont elindítja az igénytelenség lavinát sajnos.

Zsófi ugyanis azonnal beleül egy darázsba és a darázs megcsípi  nem kicsit csinos fenekét. Át is parancsolja őt a srác az elsősegély helyiségbe – tessék? Egy úszómester? És közben mi lesz az emberekkel? Megfulladnak? Oké, ezen lépjünk túl.

Rosszat sejtek. És be is igazolódik.

A helyiségben a srác megszivatja Zsófit (megpróbálja levetetni vele a fürdőnadrágot a vizsgálat ürügyén), ami elég szar szexista anti #meetoo poén, de elmegy. Azonban Zomborácz Virág nem ereszti el és kapunk még egyet az arcunkba ugyanabból a szivatásból. MIÉRT? Elsőre is felfogtuk, hogy a srác tapló, miért kell erőltetni? Miért kell Zsófit és minket is hülyévé degradálni? Mert Zsófi a második szexista szivatásra is ugyanúgy reagál, mint az elsőre, ergo egyiknek sincs így értelme, mert így nem egymást erősítik, hanem gyengítik a poénok.

Vagy ott van Ákos. Relatíve jól indul a jelenetsor a dobos zenekaros karrierjével, majd a rocker srácnak beszól, még mindig  OK. A rocker srác megüti, elered az orra vére. Rendben, életszerű. Miért nem lett belőle egy jó kis férfias bunyó??? Könyörgöm. Én nem vagyok egy agresszív ember, de ha így bebasznak nekem, akkor tutira visszatámadok. Ákos földre kerül, kimegy a folyosóra és úgy megy a folyosón, mint akivel mi sem történt. Nem rúg bele a szemetesbe, nem veri ököllel a falat, SEMMI. A már említett teljesen felesleges taxis jelenetben a taxis többet káromkodik, mint Ákos itt, miután csúnyán megverték. Teljesen életszerűtlen és szintetikus. A zene alatta szintén.

x1080-Az0

Kép: a szatír előtti nyugodt pillanatok stílusidegen nyalókákkal (3. évad)

Párbeszédek: kedvencem, mikor a két lány egy  magamutogató szatír elől rohan el és közben a következőt mondja egyikük lihegve a másiknak: ” A felvilágosító kiadványokban az van, hogy a szatírokra csak rá kell kiabálni” – TESSÉK? Ilyet ki mond ki a száján? Vagy ez a közszolgálatiság pipa a Duna TV-n? Ne már!

Mentségére legyen mondva a sorozatnak, hogy vannak benne aranyos jelenetek, szerethető karakterek is, mindkettőt tekintve én kb 40-50%-ot lőnék be.  Számomra éppen a nézhetőség határait súrolja pont emiatt. 48 éves vagyok, már maximum a temetkezési vállalkozók célcsoportját bővítem. A célcsoport gyerekeimnél (15-18 éves fiúk) a sorozat elvérzett, elhagyták.

Én nagyjából itt be is fejezném a kritikát, mert felbosszantottam magam. Nem is kérnék számon olyan intelligensebb kérdéseket az alkotókon, hogy a bomba Zsófi miért csak és kizárólag a lúzerségi skála maximális értéke felőli pasikkal jött össze és egyetlen laza pasival sem 4 évad alatt? Bence is lúzer (ráadásul Rubóczky Márkó nem is jól játszik, mert túl gátlásos, mint színész) a pszichológus gyerek is lúzer, közben volt azért laza pasi karakter is a sorozatban…de ők bottal sem piszkálják meg Zsófit valamiért. Egyáltalán: miért van ilyen mennyiségű lúzer pasi a képernyőn? Ettől jobb lesz a csajoknak?

Még a kvázi laza és csajozós figura Ákos is full lúzer – szar zenéi vannak, nincs kocsija, nincsenek jó poénjai,  nincs egyetlen menő megmozdulása sem azon kívül, hogy jóképű. Péter volt az egyetlen cool férfi figura 4 évad alatt. Csaj oldalon pedig anno még Dóra és esetleg most Enikő.

egynyc3a1ri-dobos-evelin

Kép: Dóra tényleg cool (1. évad)

Soundria rating: 5/10

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Mesterséges intelligencia – mire számíthatunk? Mit hoz a jövő?

A napokban volt szerencsém meghallgatni egy magyar és egy angol podcastot is AI (Artificial Intelligence) – mesterséges intelligencia témában – és azt kell mondjam, hogy  elég ijesztőnek mutatkozott a jövő azok alapján, amit a szakértők elmondtak.

Tuuuudooooom, szinte hallom is!  Megint a sötét jövőkép és a pesszimizmus.  Hadd avassalak be Benneteket, hogy miért is szűrtem ezt le az elmondottakból.

A szakértők egyöntetűen kijelentették, hogy az AI fejlesztések nagy erővel folynak, azonban a kialakuló struktúrák leginkább üzleti és katonai érdekeket szolgálnak. Minden egyéb fejlesztés az előbbiek folyománya.

Természetesen folynak az autóiparban is fejlesztések, a biztonsági jellegűek valóban a mi érdekeinket is szolgálják. Erre később kitérek.

Abban sem volt vita, hogy a munkavégzés nagyságrendekkel hatékonyabbá válik, azonban a munkaadóknak nem érdeke, hogy ezt a felszabaduló időt esetleges munkaidő csökkentésre fordítsa, ez a szakszervezetek feladata lenne. Az ő érdekük továbbra is a profitmaximalizálás. Tehát a hatékonyabb munkavégzés végső soron bevallottan a munkavállalók kizsákmányolását szolgálja, mintsem az érdekeiket. Járulékosan természetesen előfordulhat az ilyen is, mindjárt mondok is rá példát. A következő ábra drámai.

Az ötvenes évektől 240%-ot nőtt a produktivitás, míg a bérek 110%-ot. Még drámaibb, ha csak a 70-es évektől tekintjük át. Gyakorlatilag nem nőttek a bérek reálértéken a 70-es évek óta!https _blogs-images.forbes.com_timworstall_files_2016_10_wagescompensation-1200x1093

 

Több fejlett országban is jellemző a munkaidő általános csökkentése, de ez inkább a magas jövedelmeknek köszönhető. Azaz olyan szintre emelkedtek a jövedelmek, hogy célszerűbb több időt hagyni a dolgozóknak a költésre, ami ugye tovább pörgeti a gazdaságot.

usual weekly hours

blackfridaybluelaws

Élő példa az Amazon internetes áruháztól. Ők elöljárók a mesterséges intelligencia fejlesztésében.

1000x-1

Raktárukban együtt dolgoznak az árubegyűjtő robotok és az emberek, a teljes raktár területe be van kamerázva. Sokszor előfordult, hogy a robotizált begyűjtők elgázolták az embereket forduláskor vagy sarkokokon. Az Amazon úgy döntött, hogy a kieső munkaerő csökkentése, a munkamorál megtartása és a hatékonyság további növelése érdekében fejlesztésbe fog. A kamerák képén át elemzik  a közlekedési helyzeteket és ha az algoritmus az ember és a robot vektoros mozgásából arra következtet, hogy ebből baleset lesz, akkor közbeavatkozik jó előre, akár figyelmeztető jelzéssel, akár a robot leállításával. Természetesen a robotokban is van érzékelő, de a kamerák jobban rálátnak a munkaterületre.

Ezt nem én találtam ki, hanem a SAP mérnöke mondta el, mint élő példát. Ha esetleg arra gondoltok, hogy ez milyen jó a munkaerőnek, akkor ezzel nem vitatkozom, azonban itt a munkáltató járulékos előnye csupán abból áll, hogy nem üti el egy robot és dolgozhat tovább.

A másik nagy terület, amivel a mérnökök jelenleg foglalkoznak az AI erkölcsi vetülete, azaz, hogy mennyire és milyen formában legyen erkölcsös az AI viselkedése.

Tegyük fel, hogy önvezető autóban ülünk. Természetesen az algoritmus mindent megtesz annak érdekében, hogy elkerülje a baleseteket. Figyeli a környezetet, indexel sávváltáskor és kanyarodáskor, gyorsít, fékez. Mi történik azonban, amikor az algoritmus érzékeli, hogy elkerülhetetlen a baleset? Merre rántsa a kormányt? A fának menjen, veszélybe sodorva evvel az utasokat, vagy esetleg balra rántsa és egy idős embert üssön el? Vagy rántsa jobbra, amivel egy kisgyermeket üt el? Nem is gondolunk rá, de a mérnököknek erre is gondolniuk kell.

Self driving car on a road. Artificial intelligence of vehicle.

Az egyre terjedő AI döntési algoritmusába így idővel több és több rétegű erkölcsi szűrőt fognak felprogramozni, ellenkező esetben az emberiség nem fogja elfogadni a működésüket.

Két példát tudok mondani a már létező és erkölcsi normáktól jelenleg nem vezérelt AI-re. Az egyik rögtön a GPS PNA működése. Ha folyton letérsz az ajánlott útvonalról, akkor fáradhatatlanul újratervez, soha nem fogja azt mondani, hogy „ha soha nem arra mész, amerre mondom, akkor minek neked GPS?” . Persze ez is csak programozás kérdése.

A másik érdekes példa a teherhordó robotok terjedése. A Youtubeon lehet látni, hogy a Boston Robotics egészen élethű teherhordó robotokat fejleszt a hadsereg részére. Ezek a gépek egyensúlyoznak, hegyet másznak és nagy erős gépek, úgy néznek ki, mint egy nagy kutya. Sok videót lehet látni, amelyeken egy ember felrúgja ezeket a robotokat, demonstrálva azt, hogy hogyan kel fel a földről. Ők elesnek, majd feltápászkodnak. Ha egész nap rugdosod őket, akkor addig tápászkodnak fel, ameddig le nem merül az akkumulátoruk.

De mi van akkor, ha mondjuk kicsit ellenségesre programozzuk őket? Akkor már az első felrúgást megtorolják. De akár programozhatjuk őket úgy is, hogy eleve ellenségesek legyenek. Ez nem azt jelenti, hogy ők gonosz AI-k, inkább a programozójuk ilyen elvek mentén programozta őket. Elég kimerítően taglalja a témát egy-két blockbuster. Akit érdekel: Elysium, vagy A.I. a címe.

ely_slide_sp_179

 

Visszatérve az AI-k terjedésére: a megkérdezettek egyöntetű véleménye szerint bizonyos tipikus esetekben a kamionok, mozdonyvezetők, személyszállító iparosok (TAXI), jogászok  helyét veheti át a legelőször a robotika. És aki azt hiszi, hogy ez a távoli jövő, az nagyot téved. Az önvezető metrón már Budapesten sem lepődnek meg. 😀

maxresdefault

Robot's Hand Striking Gavel On Sounding Block

https _s3-ap-northeast-1.amazonaws.com_psh-ex-ftnikkei-3937bb4_images_4_6_7_6_14586764-1-eng-gb_baidu apolong

 

 

 

Illiberális demokrácia – Hungarikum

 

Orbán Viktor minden kétséget kizáróan nyomot akar hagyni a magyar és európai történelemben, nem kevés munkája és energiája van abban, hogy kitalálja, milyen módon teheti ezt meg. Azt csak ő tudhatja, hogy mi végre van ekkora küldetéstudata, sok elemzésben azt olvastam, hogy a több évnyi vereség, a mérhetetlen kisebbségi érzés motiválja.

hqdefault

A legnagyobb problémám evvel, hogy nem a választópolgárok életszínvonalának lassú, de folyamatos felemelkedésével véli ezt megvalósítani, hanem egy olyan sajátos provinciális országot akar létrehozni, amely sok szempontból szembemegy minden európai és kulturált normával. Szeretném ezeket a pontokat kicsit kifejteni, mert mint minden más a világban, ez sem olyan egyszerű.

Orbán kötcsei beszédeiből és a heti Kossuth rádiós “riportjaiból”, ahol akolmelegben érzi magát és a saját híveinek beszél azért nagyon sok mindent kinyilatkoztatott az elmúlt majd egy évtizedben. Az ebből kirajzolódó kép azért segít eligazodni.

orban__focuspoint_926x504

 

Menjünk szépen sorban mi mindent b@sznak el a NER lovagok.

Az napnál is világosabb, hogy valamiféle nacionalista polgári társadalmat szeretne kialakítani, mert “öntudatos nemzeti tőke” nélkül nincs prosperáló ország. Franciák, németek, angolok is mind így gondolkodnak, nem beszélve Trump USA-járól. Nincs is ezzel semmi baj, már akkor, ha a rendszer organikusan alakul ki.

Mi evvel a probléma itthon? Az, hogy szembe megy a történelmi sajátosságokkal. Történelmileg ugyanis a polgári tőke és relatív jólét hosszú évszázadok alatt jött létre. Egyrészt polgári forradalmakkal, melynek során a dolgozó rétegek akár vérrel övezve egyre több jogot vívtak ki maguknak (csak mutatóba: nyugdíj, éves szabadság, korlátozott munkaidő, szakszervezetek, sztrájk, szólásszabadság, gyülekezési jog) másrészt tőkefelhalmozással, amely munkából származik és a felhalmozott tőke generációról generációra öröklődve erősödik, csiszolódik a tapasztalatok továbbélése révén.

revol

Magyarországon ezek többnyire sorra elmaradtak. A polgári forradalmakról többnyire gondoskodtak az éppen regnáló uralkodó osztályok és véresen leverték. Elég ha az 1848-as vagy az 1956-os forradalomra gondolunk, igaz egyik sem nevezhető tisztán polgári forradalomnak, de viszonylag széles néptömegek tudtak vele azonosulni.

12_pont

Tekintve, hogy Magyarországon esélye sem volt széles és nagyívű polgáriasodásnak ezért nem is volt olyan réteg, aki tömegesen jogokat követelhetett volna magának. Akár tetszik akár nem, Magyarországon a XX. század elejéig tartotta magát az elmaradott provinciális rendszer, amire jellemző volt az előjogokkal rendelkező nagy- és középbirtokos  rend, valamint majdnemhogy jogfosztott jobbágyság. Polgári rétegek kialakulása leginkább a zsidóságra volt jellemző, valamint Budapesti értelmiségiekre. Vidéken értelemszerűen a jegyző, orvos és néhány közigazgatásban dolgozó élt csupán polgári életet.

Emellett a két világháború kimenetele sem volt túl szerencsés számunkra. Rossz oldalon álltunk, kétszer is. Az első alkalommal az országhatáraink lettek átszabva

(lássuk be – részben igazságosan – hiszen a milliós elnyomott és magyarosított nemzetiségek/kisebbségek saját országra vágytak, valamint másrészt rettenetesen igazságtalanul – Erdélyben és más határokon belül rekedt magyarok), második alkalommal pedig odavetettek bennünket pufferországként Sztálinnak.

 

Történelmileg nagyon is logikus lépés volt mindkettő a nyugati szövetséges hatalmak hatalmak részéről. Ugyanakkor számunkra természetesen végtelenül fájdalmas. Első esetben fel kellett számolni egy óriásira duzzadt, több forrongó nemzetiséget is magába záró provinciális, polgári fejlődésében megrekedt országot, amely gyakorlatilag az első világháború kitörésében vezető szerepet játszott, majd pedig a második esetben valahogy meg kellett védje magát a nyugat Sztálin rettenetes erőfölényétől és a baloldali kommunista eszméktől. Mi vesztesek voltunk, ismét odadobtak bennünket. Churchill is megmondta: ki mert volna szembeszállni a felbőszült Sztálinnal?

 

Nos ez a kis kitérő megmutatta, hogy Magyarországon esélytelennek mutatkozott a polgárság tartós és megszakítás nélküli fejlődése és tőkefelhalmozása, azaz a polgárosodás.

polgarosodas_mo1

Visszakanyarodva Viktorhoz: megértem, hogy felismerte a polgárság jelentőségét, a probléma azzal van, hogy a polgárságot ő saját maga szeretné kifejleszteni, csakhogy szisztematikusan lenyúlt, átirányított és nem őt illető tőkével, valamint csak a legközelebbi ismerőseire és családjára gondolva, valamint rendkívül rövid idő alatt. Ezt nevezik oligarchikus rendszernek. Amellett, hogy törvénytelenségek sorozatát kell ezzel elkövesse, amit sajnos törvényekkel is legitimál a rendszere, van ezzel az elvvel egy történelmi probléma is. A nem versenyhelyzetben megerősödött polgárság, aki állami segítséggel vagy törvénytelenül jut tőkéhez, soha nem lesz sem versenyképes, sem erős.

bp_mkb_banks_20141216105309745

Ők egyszerűen csak bűnözők és felelősségre kell őket vonni. Így teszi a családját – földijét – haverságát is szinte észrevétlenül bűnözővé. Nem hiszem hogy Ráhel nem gondolta komolyan, hogy ő tisztességesen él. Ebben nőtt föl, honnan tudná, hogy nem ér úgy gazdagodni, hogy állami pénzen kapott VIP hitelből vagy sima szektorok lenyúlásával jut kezdőtőkéhez úgy, hogy ahhoz más nem is fér hozzá?

2019-01-13_121806

Amellett a történelem ingája minél szélesebben leng ki, annál nagyobbat üt, amikor visszatér. Hát ezt az ingát ő jó alaposan kilengette most. Nem hiszem, hogy lesz az a legfőbb ügyész, aki ebből kimossa majd őket, ha esetleg megint fülkeforradalom lesz.

budapest (16)

Nos tehát a NER létrehozza erővel a polgárságot és ez a polgárság hivatott majd munkával és tőkével és szakértelemmel ellátni a munkás néprétegeket. Ugye érezzük, hogy ez nem OK és köszönő viszonyban sincs az európai értékekkel?

4441

Itt mennék bele az “illiberális” jelző jelentőségébe. Mivel Viktor okos gyerek, érzi ő, hogy kilóg a lóláb, ezért aztán fogalmat is alkotott erre. Európa olvasatában az “illiberális” csak egy szánalmas próbálkozás arra, hogy elfedje a fentieket és megkülönböztesse magát a liberális demokráciáktól különböző hivatkozási alapokkal és folytonosan belekeverve az egészbe a migrációt.

Ettől a témától nem is nagyon szükséges eltávolodni, hiszen a NER teljes képtelensége erre – valamint néhány szimbolikus más lépésre – épül.

 

Hiszen egy természetellenesen és mesterségesen létrehozott uralmat és hatalmat kell minden erővel – hatalmi eszközökkel – valamint további törvénytelenségekkel fenntartani. Orbánt nem menti fel ez alól az sem, hogy legitim a hatalma, hiszen egyrészt a szavazók nem emiatt szavazták meg a NER-t újra és újra, hanem a mesterségesen gerjesztett bevándorlók elleni félelem, valamint a baloldali ‘kormányzás’ teljes kudarca miatt.  Menjünk sorban ismét.

 

Démonizálás:

A NER mostanra elérte, hogy a civil, azaz NGO (non-goverment organizations) csoportokat démonizálták, összekötötték Soros Györggyel, akinek kétségtelenül vannak civil kezdeményezései és érdekérvényesítő képessége, azonban messze nem az összes NGO köthető Soroshoz, valamint a Soroshoz köthetők között is van rendkívül hasznos kezdeményezés is. Például ingyenes jogsegély szolgálat. A civil szerveződések nagyon fontos részei egy egészséges társadalomnak, ugyanis a társadalom sokszínű, a politikai pártok nem tudnak és nem is akarnak mindenféle marginális területekkel, vagy éppen érdekeiken kívül eső dolgokkal foglalkozni, valamint azt se felejtsük el, hogy nemcsak konzervatív lelkületű belenyugvó és komfortista emberek élnek az országban, a változtatni akaró progresszív emberek világszerte radikálisabb, de törvényes eszközökhoz nyúlnak – lásd Greenpeace, Amnesty, Wikimedia, WWF, Doctors Without Borders.

ngongo-4

Ezért végtelenül felháborító, hogy a NER rászállt a civil szervezetkre, nyilvánvalóan azért, mert képzett és kommunikációra képes emberek megnyilvánultak a NER ellenében, vagy éppen a menekültek védelmében. Erre minden joguk megvan! Pont attól demokrácia a demokrácia, hogy engedi tevékenykedni a más véleményen levőket és a más érdekek mentén ügyködőket. És ez alól nem ment fel az “illiberális” jelleg sem.

Ugyanez a helyzet a liberálisokkal. A liberális párt valóban felülreprezentált volt és sok korrupciós ügyük volt (habár nem intézményesítetten loptak, mint most), de ez nem jelenti azt, hogy minden liberális érzelmű embert démonizálni kellene. Ilyen erővel a polgárok is démonizálásra kerülhetnének. Egyszerű demagógia bántani a liberalizmust. Szükség van rá, mint ahogy szüskég van sok más típusú emberre is ahhoz, hogy sokszínűek maradhassunk. A liberálisok 5-10% közötti sávban mozognak minden társadalomban. Tessék utánaolvasni, mit is jelent liberálisnak lenni.

sleco_chart

Sokan nem is tudják az igazi politikai hovatartozásukat, mert Magyarország a végletekig hazug és képmutató a politikai pártok tekintetében is. Itt egy kis segítség:

https://www.politicalcompass.org/test

Bevándorlás: ez a téma 2019-re odáig fajult, hogy Orbán azt próbálja elhitetni velünk, hogy Európát nem jobb és baloldali erők szembenállása, hanem bevándorláspárti és bevándorlás-ellenes erők harca jellemzi. Ez szemenszedett hazugság és színtiszta populizmus. Minden ország tisztában van vele, hogy a bevándorlást szabályozni kell, sokszor írtam már arról, hogy a bevándorlás nem magától és soros György miatt alakult ki. Emberek 10 milliói élnek háborúban, mély szegénységben, kilátástalan életre kárhoztatva. A globalizáció egyik hozadéka, hogy rálátnak az európai életre, nyilván az interneten. Természetesen megpróbálnak ide menekülni. A mi dolgunk Európában az lenne, hogy minden segítséget megadjunk az ottani viszonyok rendezéséhez (további kizsákmányolás helyett), valamint a menekülteket, bevándorlókat a törvény betartására kötelezzük a csempészek ellen pedig fel kell lépni, akár erőszakkal is. Semmi egyébre nem jogosít fel minket a világon semmi sem.

before-after-war-photos-aleppo-syria-fb1

Azzal semmi baj sincs és senki nem veti Orbán szemére, hogy nem engedi be az illegális menekülteket. Más ország is ezt teszi, vagy tenné. Azonban minden emberi lény megérdemli az emberi bánásmódot. Akár illegális menekült, akár nem. Tessék körbenézni, Málta, Olaszország, Spanyolország sem engedi be a hajókat, amelyek illegálisan jönnek át a felségvizeikre, vagy (akár Soros György által fizetett mentősegységek is mentik meg őket) próbálnak kikötni mentőhajókon. Nyilvánvalóan kényes helyzet. Ha azonnal beengedjük őket, az szinte meghívó a többieknek (ld Merkel korai hibás döntése), ha nem engedjük be őket, akkor vízbe vesznek, ami emberiség elleni bűn és egyáltalán nem európai szint.

migrants

Ergo ott tartják őket hetekig hánykolódni, néhányuk talán vízbe is fúl emiatt, mint járulékos veszteség. Nyilván elmegy a híre és sokan nem mernek emiatt belevágni. Azonban amikor bejutnak, akkor emberi módon bánnak velük. Lehet emberi módon kiutasítani is.

Erre a humanitárius katasztrófára egész belpolitikát építeni egész egyszerűen felháborító. Ugye senki nem gondolja komolyan, hogy Maygarországot ellepnék a menekültek? És ugye azt sem, hogy soros György egymaga intézi az egész kortárs világtörténelmet? Ezt találom a NER legpusztítóbb hazugságának. Emberi félelelmre és gyűlöletre játszva téríteni el az emberek gondolatvilágát a valós problémáktól…és erre hatalmat építeni, ez az ami Hitler szintjére süllyeszti ezt a rezsimet. És ezt kéri rajta számon az EU és Sargentini is.

Fékek és ellensúlyok

a baloldali értelmiség rongyosra koptatta ezt, de a jelentését nem tudta a faék egyszerűségűre züllesztett NER kommunikációval szembeállítani (REZSICSÖKKENTÉS/STOP SOROS/MIGRÁCIÓ).

Mindenféle demokráciában van kormányzó párt és van ellenzék. Az ellenzéknek az a dolga, hogy bírálja a kormányt, a kormánynak az a dolga, hogy kormányozzon. Itt van  vége. Vannak ellenzéki sajtótermékek, amelyek a kormányt bírálják és kormánypárti sajtótermékek, amelyek a kormányt éltetik. Mindkét oldal különben tudósít minden féléről, ami a világban történik. Érdekesen. Olyan érdekesen, hogy a vásárlók ezt megvegyék és ezért érdemes legyen benne hirdetni a piaci szereplőknek.

Ehhez képest nálunk az történik, hogy az ellenzéki lapokat felvásárolják az eredeti tulajdonosától (ORIGO), vagy felvásárolják és bezárják (NEPSZABADSAG) az oligarchák, vagy alig észrevehetően ellenőrzés alá vonják (INDEX). Ráadásul pár napja az összes ilyen módon felhalmozódott médiát egy kalap alá vonták.

74bdjze6tbj8cg6ta

Ezen felül a hirdetések nem maguktól jönnek már, hanem állami cégek hirdetnek – persze csak a kormánypárti médiumokban. El tudjátok képzelni, hogy a BBC-ben az Angol Villamos Művek hirdessen? Azonnal fejek hullanának!

tips_section_wecan_ranking

Tehát a sajtó, mint hatalmi ág sem független már. Van ugyan Index, de nyomás alatt van a hirdetések miatt. A kormánypárti ellenőrzés alá vont sajtótermékek pedig állami hirdetések útján és állami támogatással tartják fent magukat és néha már-már

Ezen felül a közmédiának és a bíróságoknak, valamint az alkotmánybíróságnak is kutya kötelessége függetlennek lenni. Jelenleg e 3-ból egyik sem az, a közszolgálati TV és rádió majdhogynem 50-es évek-beli csaholással tudósít és hallgat el. Emellett pofátlan éves 80 milliárd forintot költ.

allami_media_koltsegvetes-0925

A “független” ügyészség élére egy hű Fidesznyiket, Polt Pétert ültették, aki elszabotál minden olyan nyomozás indítást, vagy vádemelést, ami a NER lovagok ellen irányulna.

poltstat_0

A parlament elnöke is Fideszes, ráadásul akoltárs Kövér László. A köztársasági elnök is Fideszes, akoltárs – Áder János Az alkotmánybírák is Fideszesek, vagy Fideszes többségben vannak.

Ha az összes olyan intézmény, amelynek függetlennek kellene lennie, Fidesz kézben összpontosul, akkor vajon milyen demokráciáról beszélhetünk Magyarországon? A választók által biztosított 2/3  nem ad elég önbizalmat a Fidesznek arra, hogy tisztességesen kormányozzon? Emlékszem még Orbán Viktor első választás utáni első mondataira: ” Alázat és tisztesség”. Azt hiszem ezt ránk értette, nem saját magukra.

Végül egy őszinte mosoly a NER-től, szép álmokat!

 

77yziabnf5w3lueas

“Aki demokráciában alszik, az diktatúrában ébred”

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Történelmi parlamenti fotó

Ma készült egy páratlan fénykép egy – az ellenzék által kért – rendkívüli parlamenti ülésről, amit a Fidesz elszabotált, azonban a teljes ellenzék részt vett rajta.

Így elkészülhetett a fotó, amelyen csak az ellenzéki padsorokban ülő képviselőket látunk.

 

Íme, gy fest a parlamentünk, mikor a teljes Fidesz/KDNP frakció hiányzik és minden ellenzéki ott van.

pl.jpg

Ha kigyönyörködtük magunkat, akkor emlékeztetőül a 2018-as választások eredménye:

Részvételi arány: 70% (8,3 millió szavazóból 5,8 millió adta le a szavazatát)

Ebből a 70%-ból –

49,27% szavazott a Fideszre

19.06% a Jobbikra

11,91% az MSZP – Párbeszédre

5,37% a DK -ra

7,06% az LMP-re

Akik nem jutottak be, de gyűjtöttek szavazatot ( 5% ugye a limit)

3% a Momentumra

1,73% a Kétfarkú Kutyára

2,6% Minden egyéb  kicsi és/vagy kamu pártocskára

Azaz az ellenzéki pártok többségben vannak a Fideszhez képest számszakilag és összesen több, mint 2,8 millió magyar ellenzéki szavazót képviselnek. És akkor még nem beszéltünk a nem szavazókról. Sajnos ők  nem szavaztak senkire.

 

Akkor most ennek tudatában nézzük meg újra a képet és vegyük észre mi a baj a magyar választási rendszerrel és a pártok legitimitásával.

 

 

 

 

 

Okostelefon aksi okos töltése

Pár éve már hibrid autóval járok. Hibridező körökben csodájára járnak az aksik megbízhatóságának, nem hibridezőket pedig talán pont az tartja vissza a vásárlástól, hogy  tudják, egy aksi pakk csere akár egymillió forintba is kerülhet. Márpedig a 8-10 éves Priusokban sem az aksi megy tönkre, sőt még az első generációs Priusok is elmászkálnak  eredeti aksi pakkal. Én most 3. generációs Priussal járok, nyoma sincs semmiféle elhasználódásnak, pedig minden nap használom.

2010-toyota-prius-front-three-quarters

Ha egy kicsit utánaolvasunk a dolgoknak, hamar kiderül,  hogy a (Toyota/Lexus) hibridekben az amúgy rendkívül elterjedt Ni-MH (nikkel-metálhidrid) akksik helyezkednek el. És a telefonjainkban? Abban is!

Márpedig az elektromos kütyüjeink akkumulátorai (főleg a mobiltelefonok, tabletek) nem arról híresek, hogy 1-2 évnél tovább bírnák. Már egy év után jelentkeznek tünetek, amik arra mutatnak, hogy a készülék fel fogja adni a harcot.

Low Battery On Apple Iphone 5S

Ti is érzitek az ellentmondást? Azért elsőre is érezhető, hogy itt a mérnökök valami turpisságot eszeltek ki – mégpedig nem a telefonok oldalán. A telefonok evolúciója annyira fel van pörgetve, hogy szinte már várod, mikor dobhatod ki és vehetsz újat, nem? 🙂 Azért az átlagos polgár egy autót nem hajít ki egy év után. Amellett a kutya sem venne hibrid autót, ha évente egymillióért kellene benne aksit cserélni.

Nos, megosztom veletek, mire jutottam. A probléma – és a megoldás is pofon egyszerű.

Azt az egyszerű tényt hallgatták el előlünk, hogy a Ni-MH és Li-Ion akksik nem szeretnek 100%-ra feltöltve lenni, valamint nem szeretnek 10-20% alá merülni. Ezen felül nem szeretnek felforrósodni és nagyon lehűlni sem.

A Toyota mérnökei ezt rendkívül egyszerűen megoldották: az aksit menet közben SOHA nem töltik 90% fölé, valamint lehetőleg nem engedik 20% alá merülni. Természetesen előfordulhat olyan üzemi helyzet, hogy kifogy a benzin és a kocsi kénytelen az utolsó elektronos leheletéig menni, de ez nyilván 10 évente egyszer fordul elő egy autó életében. Minden más esetben egyszerűen nem használja a hibrid rendszer az aksit, ha az túlzottan le van merülve. Emellett természetesen az aktív és passzív hűtésről is gondoskodnak, a kocsi nagyon okosan az utastérből veszi a hűtőlevegőt, hiszen feltételezik, hogy az utastérben maga az utas állítja be a megfelelő hőmérsékletet.

Ezzel a két egyszerű lépéssel tehát az autóipar elérte, hogy az aksik akár 15 évig is elketyegjenek.

Nézzük ugyanez a feltételrendszer teljesül-e az elektromos eszközeinkre.

A válasz egyértelmű NEM! 🙂

Töltöttség – a legtöbb felhasználó addig használja a telefont, amíg az le nem merül, majd ráteszi a töltőre és feltölti 100%-ra, sőt még az óvatosabb felhasználók is egész éjjel a töltőn hagyják az eszközt.

Hűtés – erről kár is beszélni, a telefon aksijának hűtése a legcsekélyebb mértékben sem megoldott, folyton kézben van, vagy töltőn, hőszigetelő műanyag tokba csomagolva. A fiatalság emellett sokat játszik, ami miatt még a processzor is melegszik. A gyorstöltés is nagy hővel jár. Az olcsó csere lehetőségétől is megfosztottak a mérnökök, már alig találni olyan készüléket, amelyben cserélhető aksi van.

banner-background-why-is-my-phone-getting-hot-460x230-min

Az eredményt ismerjük. Az eszköz max 2-3 év után megy a kukába. De már ezt megelőzően is szenvedünk, mert az aksi élettartama drámaian csökken.

OK, elég a dumából, mit tehetünk?

Íme a túlélő pakkom:

Töltés: ne hagyd magad megvezetni! Mivel többnyire éjjel töltöd az aksit, nem kell 2-3Amperes-es villámtöltővel tölteni. Így kevesebb hő termelődik.  Elég oda az 1A. Ezen felül könnyű osztás szorzással ki lehet számolni, hogy hány órát kell tölteni éjjel az aksit.

Tegyük fel, hogy 4000mAh-s aksid van. Ezt cirka 4 órát kell tölteni teljes lemerültségtől 100%-ig 1A-es töltővel. Ha betartod az autóipari szabályokat, akkor nem engeded mondjuk 10% alá esni a telefont és nem töltöd 90% fölé. Ez egy fenti méretű aksinál azt jelenti, hogy kiesik kb felhasználható 800 mA. Azaz ha éjszaka mondjuk max 3 órát töltöd, akkor nagyon nem foghatsz mellé. Reggelre lesz egy 90%-osra töltött aksid, pont ez a cél.

“Na jó, de éjjel alszunk, nem töltőt kapcsolgatunk!” – mondhatod. A megoldás ismét pofon egyszerű. Időkapcsolót kell beszerezni. Ez mintegy 990Ft bármelyik barkácsboltban.

gao-mechanikus-mini-napi-idokapcsolo-ora-konnektorba-3680w-min-30-perc-0760

Már csak egy lépésre vagy a megoldástól. 🙂 Mivel a töltés is hőt termel, amit ugyebár utál az aksi, ezért érdemes a kapcsolót éjszaka 6 * 1/2 órás intervallumra beállítani, ami éjjel fél órás intervallumokban összesen 3 órát tölti az aksidat. Reggelre egy friss, kb 90%-ra töltött aksi vár majd.

Természetesen telefononként egyszer azért számolgatni kell a töltési időt,  az aksi és a töltő kapacitása azonban egyszerű osztás-szorzással megadja a választ.

Ezen kívül vegyél esetleg egy ‘powerbank’-ot, ha esetleg napközben eléred a kritikus 10-20%-os szintet, akkor gond nélkül rá tudj tölteni. (A powerbank élettartamára is érdemes vigyázni!)

Ugyanúgy kiagyalhatsz más trükköket is, én pl 70% körülire lőttem be a reggeli töltöttséget, majd a kocsiban felügyelettel (hiszen ébren vagyok) töltök még rá 10-20%-ot, így mire elkezdem a napot,  tökéletesen a kívánt mértékre fel van töltve az aksi.

xiaomi-5000mah-power-bank1

 

Sok sikert a mini projekthez! Remélem hozzájárultam kedvenc telód és idegrendszered élettartamának meghosszabbításához. 😀

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Rabszolgatörvény – egy magyarázat

Ne felejtsük el blogom állandó jelszavát: mindent összefüggéseiben kell vizsgálni, mindig hátrébb kell lépni egy lépést, hogy jobban lássuk a teljes képet.

 

Vegyük górcső alá most az úgynevezett “rabszolgatörvényt” ( Különben Szatmáry Kristóf (Fidesz) és Kósa Lajos (Fidesz) 2018. november 20-án nyújtotta be az Országgyűlésnek A munkaidő-szervezéssel és a munkaerő-kölcsönzés minimális kölcsönzési díjával összefüggő egyes törvények módosításáról című törvényjavaslatát a Munka törvénykönyve módosításáról. Az eredetihez képest módosult törvényjavaslatot az Országgyűlés 2018. december 12-i ülésnapján fogadta el. Áder János december 20-án írta alá, és már aznap ki is hirdették – 2018. évi CXVI. törvény ).

Érdekes módon a német sajtó nem is rabszolgatörvénynek, hanem BMW-törvénynek titulálja a most elfogadott túlóra törvénytervezetet.

Magyarország remekül és ellenállás nélkül kiszolgálja a német autóipart olcsó magyar összeszerelő-munkaerővel. Az Audi máris Európa egyik legnagyobb üzemét üzemelteti Győrben, a Mercedes Kecskemétre települt és szereltet össze, most pedig a BMW jön – ezúttal Debrecenbe.

bmw-ungarn-746e9f45

A német sajtó megszólaltatta Wolfgang Lemb-et, az IG Metal tröszt igazgatósági tagját, aki szerint egyenesen a  német multicégek Magyarországon kísérletezik ki, hogy mennyit bírnak a melósok (forrás: Der Standard).

Attól még távol állunk, hogy Viktort – Putyinhoz hasonlóan bojkottálják a nyugati cégek, azonban az kétségtelenül látszik, hogy jó alaposan kihasználnak bennünket. Amíg a magyar nép nem éled végre fel és nem áll ki a saját érdekeiért, addig vezetőink ízlés szerint meglophatnak, kiárusíthatnak és rabszolgává tehetnek bennünket.

Rendszerben kell látni a dolgokat. Viktor jobbra lefeküdt Putyinnak, mert Putyin érdeke, hogy érdekszféráját minél nyugatabbra tolja (nem véletlen, hogy lerohanta Krímet – ugyanezen okból) és valamivel sikerült megfognia Orbánékat is, mint az EU leggyengébb lácszemét. Ki tudja mivel…mindenesetre tudjuk, hogy Putyin nem válogat az eszközökben, ugyanakkor Viktor nyilván zsarolhatóbb, mint egy tényleg demokratikus állam vezetője. Ezen felül kezében a gázcsap és az olajcsap is, hogy más ne mondjak.

russia-vladimir-putin-cartoon

Balra is lefeküdt azonban a nyugati termelő nagytőkének is elvtelenül azzal, hogy támogatja a cégeket abban, hogy ide telepedjenek, olvasd csak el ezt a cikket és nézd meg a kormányadatokon alapuló infografikát ITT. Látszik, hogy messze a legtöbb támogatás német cégekhez ment (ennek csak majd fele ment magyar cégekhez – ennek is egy része haverokhoz, KHMM)

Ezzel különben nem is lenne különösebb baj, ha közben mi magunk is próbálnánk erősödni és több pénzt pumpálnánk kutatás-fejlesztésbe és valamiféle önálló termelésbe. Nem annyira demagóg dolog ám arról beszélni, hogy nem stadionokba kell pumpálni a pénzt. A stadionok csak pénznyelők, de minden fejlődésbe fektetett forint busásan megtérül évtizedek távlatában és csökkenti az ország kiszolgáltatottságát.

Sajnos azonban úgy fest nem történik más, minthogy a munka törvénykönyv módosításával kedveznek a német befektetőknek – a magyar dolgozók érdekeinek sárba tiprásával. Sajnos a teljes nemzetközi sajtó is úgy látja: Magyarországon a közhangulat romlása miatti nagy fokú elvándorlás és a betelepülés teljes kizárása miatt munkaerőhiány alakult ki, amit Orbán rezsimje saját magának teremtett és most nem éppen állampolgárbarát eszközökkel igyekszik fenntartani az egyensúlyt.

Mi pedig közben egyre csak szegényedünk.

Éppen a héten jelent meg különben egy EU-s statisztika arról, hogy mekkora Magyarország és a többi EU-s ország tényleges egy főre eső vásárlóereje (AIC – Actual Individual Consumption, azaz aktív egyéni fogyasztási index). A szánalmas utolsó előtti helyet szereztük meg, már csak Bulgária szegényebb nálunk. És egyre csak nő a lemaradásunk. Románia, Szlovákia is megelőzött bennünket. Érdemes kicsit elidőzni az alábbi táblázaton. A bal oldali tábla mutatja 2015-2016-2017 es százalékos helyezésünket, ahol az EU átlag 100%. Jól megfigyelhető a 3 éves trend is országonként is akár.

pc

Nos hiába az évi 100 milliárdnál is több kidobott forint arra, hogy Viktorék a lenyúlt sajtóban és a plakátokon meggyőzzék a magyar állampolgárokat arról, hogy egyre jobban élünk, ez tényszerűen nem igaz! Sőt, minden EU-s ország elhúz mellettünk. Csehek (82%)/lengyelek (76%) már a pulcsit is megkötötték, mi még be sem tértünk a fonalboltba sem. De még a sokat fikázott görögök (76%) és spanyolok (89%) is messze magasan felettünk vannak.

Az a meglátásom, hogy  kulcsfontosságú, hogy ne csak “tüntizzünk”, hanem komoly országos munkabeszüntetéseket indítsanak a szakszervezetek. A tüntetésekkel semmit nem lehet elérni hosszú távon. Rövid távon is csak “csürhe” benyomást keltenek a tüntetők. A rendszert megváltoztatni, demokratizálódni, a magyar érdekeket érvényesíteni csak országos sztrájkkal lehet.

Lehet ugyan fikázni a baloldali harcos fiatalokat, de a soha ne feledjétek: a munkásosztály érdekeit soha nem a jobboldali kormányok képviselték, mindig is a bal oldal. A progresszivitás is a liberális baloldalra jellemző nem a vadászgató húsos tokájú kereszténydemokratákra.

Igényes nézni és olvasnivaló balos tudattágítás céljából: