Okostelefon aksi okos töltése

Pár éve már hibrid autóval járok. Hibridező körökben csodájára járnak az aksik megbízhatóságának, nem hibridezőket pedig talán pont az tartja vissza a vásárlástól, hogy  tudják, egy aksi pakk csere akár egymillió forintba is kerülhet. Márpedig a 8-10 éves Priusokban sem az aksi megy tönkre, sőt még az első generációs Priusok is elmászkálnak  eredeti aksi pakkal. Én most 3. generációs Priussal járok, nyoma sincs semmiféle elhasználódásnak, pedig minden nap használom.

2010-toyota-prius-front-three-quarters

Ha egy kicsit utánaolvasunk a dolgoknak, hamar kiderül,  hogy a (Toyota/Lexus) hibridekben az amúgy rendkívül elterjedt Ni-MH (nikkel-metálhidrid) akksik helyezkednek el. És a telefonjainkban? Abban is!

Márpedig az elektromos kütyüjeink akkumulátorai (főleg a mobiltelefonok, tabletek) nem arról híresek, hogy 1-2 évnél tovább bírnák. Már egy év után jelentkeznek tünetek, amik arra mutatnak, hogy a készülék fel fogja adni a harcot.

Low Battery On Apple Iphone 5S

Ti is érzitek az ellentmondást? Azért elsőre is érezhető, hogy itt a mérnökök valami turpisságot eszeltek ki – mégpedig nem a telefonok oldalán. A telefonok evolúciója annyira fel van pörgetve, hogy szinte már várod, mikor dobhatod ki és vehetsz újat, nem? 🙂 Azért az átlagos polgár egy autót nem hajít ki egy év után. Amellett a kutya sem venne hibrid autót, ha évente egymillióért kellene benne aksit cserélni.

Nos, megosztom veletek, mire jutottam. A probléma – és a megoldás is pofon egyszerű.

Azt az egyszerű tényt hallgatták el előlünk, hogy a Ni-MH és Li-Ion akksik nem szeretnek 100%-ra feltöltve lenni, valamint nem szeretnek 10-20% alá merülni. Ezen felül nem szeretnek felforrósodni és nagyon lehűlni sem.

A Toyota mérnökei ezt rendkívül egyszerűen megoldották: az aksit menet közben SOHA nem töltik 90% fölé, valamint lehetőleg nem engedik 20% alá merülni. Természetesen előfordulhat olyan üzemi helyzet, hogy kifogy a benzin és a kocsi kénytelen az utolsó elektronos leheletéig menni, de ez nyilván 10 évente egyszer fordul elő egy autó életében. Minden más esetben egyszerűen nem használja a hibrid rendszer az aksit, ha az túlzottan le van merülve. Emellett természetesen az aktív és passzív hűtésről is gondoskodnak, a kocsi nagyon okosan az utastérből veszi a hűtőlevegőt, hiszen feltételezik, hogy az utastérben maga az utas állítja be a megfelelő hőmérsékletet.

Ezzel a két egyszerű lépéssel tehát az autóipar elérte, hogy az aksik akár 15 évig is elketyegjenek.

Nézzük ugyanez a feltételrendszer teljesül-e az elektromos eszközeinkre.

A válasz egyértelmű NEM! 🙂

Töltöttség – a legtöbb felhasználó addig használja a telefont, amíg az le nem merül, majd ráteszi a töltőre és feltölti 100%-ra, sőt még az óvatosabb felhasználók is egész éjjel a töltőn hagyják az eszközt.

Hűtés – erről kár is beszélni, a telefon aksijának hűtése a legcsekélyebb mértékben sem megoldott, folyton kézben van, vagy töltőn, hőszigetelő műanyag tokba csomagolva. A fiatalság emellett sokat játszik, ami miatt még a processzor is melegszik. A gyorstöltés is nagy hővel jár. Az olcsó csere lehetőségétől is megfosztottak a mérnökök, már alig találni olyan készüléket, amelyben cserélhető aksi van.

banner-background-why-is-my-phone-getting-hot-460x230-min

Az eredményt ismerjük. Az eszköz max 2-3 év után megy a kukába. De már ezt megelőzően is szenvedünk, mert az aksi élettartama drámaian csökken.

OK, elég a dumából, mit tehetünk?

Íme a túlélő pakkom:

Töltés: ne hagyd magad megvezetni! Mivel többnyire éjjel töltöd az aksit, nem kell 2-3Amperes-es villámtöltővel tölteni. Így kevesebb hő termelődik.  Elég oda az 1A. Ezen felül könnyű osztás szorzással ki lehet számolni, hogy hány órát kell tölteni éjjel az aksit.

Tegyük fel, hogy 4000mAh-s aksid van. Ezt cirka 4 órát kell tölteni teljes lemerültségtől 100%-ig 1A-es töltővel. Ha betartod az autóipari szabályokat, akkor nem engeded mondjuk 10% alá esni a telefont és nem töltöd 90% fölé. Ez egy fenti méretű aksinál azt jelenti, hogy kiesik kb felhasználható 800 mA. Azaz ha éjszaka mondjuk max 3 órát töltöd, akkor nagyon nem foghatsz mellé. Reggelre lesz egy 90%-osra töltött aksid, pont ez a cél.

“Na jó, de éjjel alszunk, nem töltőt kapcsolgatunk!” – mondhatod. A megoldás ismét pofon egyszerű. Időkapcsolót kell beszerezni. Ez mintegy 990Ft bármelyik barkácsboltban.

gao-mechanikus-mini-napi-idokapcsolo-ora-konnektorba-3680w-min-30-perc-0760

Már csak egy lépésre vagy a megoldástól. 🙂 Mivel a töltés is hőt termel, amit ugyebár utál az aksi, ezért érdemes a kapcsolót éjszaka 6 * 1/2 órás intervallumra beállítani, ami éjjel fél órás intervallumokban összesen 3 órát tölti az aksidat. Reggelre egy friss, kb 90%-ra töltött aksi vár majd.

Természetesen telefononként egyszer azért számolgatni kell a töltési időt,  az aksi és a töltő kapacitása azonban egyszerű osztás-szorzással megadja a választ.

Ezen kívül vegyél esetleg egy ‘powerbank’-ot, ha esetleg napközben eléred a kritikus 10-20%-os szintet, akkor gond nélkül rá tudj tölteni. (A powerbank élettartamára is érdemes vigyázni!)

Ugyanúgy kiagyalhatsz más trükköket is, én pl 70% körülire lőttem be a reggeli töltöttséget, majd a kocsiban felügyelettel (hiszen ébren vagyok) töltök még rá 10-20%-ot, így mire elkezdem a napot,  tökéletesen a kívánt mértékre fel van töltve az aksi.

xiaomi-5000mah-power-bank1

 

Sok sikert a mini projekthez! Remélem hozzájárultam kedvenc telód és idegrendszered élettartamának meghosszabbításához. 😀

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Rabszolgatörvény – egy magyarázat

Ne felejtsük el blogom állandó jelszavát: mindent összefüggéseiben kell vizsgálni, mindig hátrébb kell lépni egy lépést, hogy jobban lássuk a teljes képet.

 

Vegyük górcső alá most az úgynevezett “rabszolgatörvényt” ( Különben Szatmáry Kristóf (Fidesz) és Kósa Lajos (Fidesz) 2018. november 20-án nyújtotta be az Országgyűlésnek A munkaidő-szervezéssel és a munkaerő-kölcsönzés minimális kölcsönzési díjával összefüggő egyes törvények módosításáról című törvényjavaslatát a Munka törvénykönyve módosításáról. Az eredetihez képest módosult törvényjavaslatot az Országgyűlés 2018. december 12-i ülésnapján fogadta el. Áder János december 20-án írta alá, és már aznap ki is hirdették – 2018. évi CXVI. törvény ).

Érdekes módon a német sajtó nem is rabszolgatörvénynek, hanem BMW-törvénynek titulálja a most elfogadott túlóra törvénytervezetet.

Magyarország remekül és ellenállás nélkül kiszolgálja a német autóipart olcsó magyar összeszerelő-munkaerővel. Az Audi máris Európa egyik legnagyobb üzemét üzemelteti Győrben, a Mercedes Kecskemétre települt és szereltet össze, most pedig a BMW jön – ezúttal Debrecenbe.

bmw-ungarn-746e9f45

A német sajtó megszólaltatta Wolfgang Lemb-et, az IG Metal tröszt igazgatósági tagját, aki szerint egyenesen a  német multicégek Magyarországon kísérletezik ki, hogy mennyit bírnak a melósok (forrás: Der Standard).

Attól még távol állunk, hogy Viktort – Putyinhoz hasonlóan bojkottálják a nyugati cégek, azonban az kétségtelenül látszik, hogy jó alaposan kihasználnak bennünket. Amíg a magyar nép nem éled végre fel és nem áll ki a saját érdekeiért, addig vezetőink ízlés szerint meglophatnak, kiárusíthatnak és rabszolgává tehetnek bennünket.

Rendszerben kell látni a dolgokat. Viktor jobbra lefeküdt Putyinnak, mert Putyin érdeke, hogy érdekszféráját minél nyugatabbra tolja (nem véletlen, hogy lerohanta Krímet – ugyanezen okból) és valamivel sikerült megfognia Orbánékat is, mint az EU leggyengébb lácszemét. Ki tudja mivel…mindenesetre tudjuk, hogy Putyin nem válogat az eszközökben, ugyanakkor Viktor nyilván zsarolhatóbb, mint egy tényleg demokratikus állam vezetője. Ezen felül kezében a gázcsap és az olajcsap is, hogy más ne mondjak.

russia-vladimir-putin-cartoon

Balra is lefeküdt azonban a nyugati termelő nagytőkének is elvtelenül azzal, hogy támogatja a cégeket abban, hogy ide telepedjenek, olvasd csak el ezt a cikket és nézd meg a kormányadatokon alapuló infografikát ITT. Látszik, hogy messze a legtöbb támogatás német cégekhez ment (ennek csak majd fele ment magyar cégekhez – ennek is egy része haverokhoz, KHMM)

Ezzel különben nem is lenne különösebb baj, ha közben mi magunk is próbálnánk erősödni és több pénzt pumpálnánk kutatás-fejlesztésbe és valamiféle önálló termelésbe. Nem annyira demagóg dolog ám arról beszélni, hogy nem stadionokba kell pumpálni a pénzt. A stadionok csak pénznyelők, de minden fejlődésbe fektetett forint busásan megtérül évtizedek távlatában és csökkenti az ország kiszolgáltatottságát.

Sajnos azonban úgy fest nem történik más, minthogy a munka törvénykönyv módosításával kedveznek a német befektetőknek – a magyar dolgozók érdekeinek sárba tiprásával. Sajnos a teljes nemzetközi sajtó is úgy látja: Magyarországon a közhangulat romlása miatti nagy fokú elvándorlás és a betelepülés teljes kizárása miatt munkaerőhiány alakult ki, amit Orbán rezsimje saját magának teremtett és most nem éppen állampolgárbarát eszközökkel igyekszik fenntartani az egyensúlyt.

Mi pedig közben egyre csak szegényedünk.

Éppen a héten jelent meg különben egy EU-s statisztika arról, hogy mekkora Magyarország és a többi EU-s ország tényleges egy főre eső vásárlóereje (AIC – Actual Individual Consumption, azaz aktív egyéni fogyasztási index). A szánalmas utolsó előtti helyet szereztük meg, már csak Bulgária szegényebb nálunk. És egyre csak nő a lemaradásunk. Románia, Szlovákia is megelőzött bennünket. Érdemes kicsit elidőzni az alábbi táblázaton. A bal oldali tábla mutatja 2015-2016-2017 es százalékos helyezésünket, ahol az EU átlag 100%. Jól megfigyelhető a 3 éves trend is országonként is akár.

pc

Nos hiába az évi 100 milliárdnál is több kidobott forint arra, hogy Viktorék a lenyúlt sajtóban és a plakátokon meggyőzzék a magyar állampolgárokat arról, hogy egyre jobban élünk, ez tényszerűen nem igaz! Sőt, minden EU-s ország elhúz mellettünk. Csehek (82%)/lengyelek (76%) már a pulcsit is megkötötték, mi még be sem tértünk a fonalboltba sem. De még a sokat fikázott görögök (76%) és spanyolok (89%) is messze magasan felettünk vannak.

Az a meglátásom, hogy  kulcsfontosságú, hogy ne csak “tüntizzünk”, hanem komoly országos munkabeszüntetéseket indítsanak a szakszervezetek. A tüntetésekkel semmit nem lehet elérni hosszú távon. Rövid távon is csak “csürhe” benyomást keltenek a tüntetők. A rendszert megváltoztatni, demokratizálódni, a magyar érdekeket érvényesíteni csak országos sztrájkkal lehet.

Lehet ugyan fikázni a baloldali harcos fiatalokat, de a soha ne feledjétek: a munkásosztály érdekeit soha nem a jobboldali kormányok képviselték, mindig is a bal oldal. A progresszivitás is a liberális baloldalra jellemző nem a vadászgató húsos tokájú kereszténydemokratákra.

Igényes nézni és olvasnivaló balos tudattágítás céljából:

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Az autóipar melléfogásai

Most nem autótípusokról fogok írni, hanem olyan – számomra- érthetetlen dolgokról, melyek évekig meghatározták, vagy meg fogják határozni az autóipart.

Az ezt megelőző érában, amikor öreg papák ültek az igazgatótanácsokban, széria kazettás magnókkal örvendeztettek meg bennünket a CD korszakban, majd CD-vel, mikor már mindenki mp3-at hallgatott. Sokan csak szimplán telefontartónak használták.

dscn5551jpg.jpeg

Ma mintha éppen az ellenkezőjét tapasztalnám. Az autóipar hosszú nyelvvel próbálja kielégíteni a vásárlók vélt vagy valós igényeit, sokszor nem törődve avval, hogy ésszerű-e, vagy éppen ciki a megoldás. Vegyük tehát csokorba őket!

1. Kamu kipufogók – kamu hűtőrácsok és légbeömlők.

A dupla kipufogók – műszaki okokból – ezidáig csak a nagy lökettérfogatú V6-V8-V12 motorokat jellemezték, némileg érthető okokból. Ezek a rettentő nagy erejű autók nagy mennyiségű kipufogógázt termeltek, amit oldalanként volt célszerű elvezetni.

Hosszú évtizedek alatt a dupla kipufogó a drága autók státusszimbólumává vált. Azonban már a prolik is át kívánják élni azt a páratlan életérzést, hogy a mögöttük poroszkáló egyedet megeszi a sárga irigység! Nos, az eredmény alant látható:

14c263_093-55b635e57bdc1.jpg

Ugyanez a helyzet a légbeömlőkkel. A nagy teljesítményű autókat intenzívebben kell hűteni, amire remek módszer a menetszél megfelelő helyekre terelgetése, azonban ugye mondanom sem kell, hogy az átlagos teljesítményű autóknál erre nincs szükség. Mégis miképpen lehet akkor, hogy az autóipar elárasztott minket a kamu légbeömlőkkel?

2 dollárból akarja megúszni az autógyár és a tulaj a drága légbeömlőket? A KIA Stinger anélkül is fasza autó, miért égeti magát a KIA kamu motortér légbeömlőkkel?

kia-stinger-trim-levels_o.jpg

A kis Suzuki vevőköre vajon rallye légbeömlőkre vágyik?

New-Suzuki-Ignis-2017-749013.jpg

A HONDA lőtte a legnagyobb bakot a rosszul értelmezett kamugépezettel. Ilyen kamu hátsó légbeömlő és diffúzor pornót még nem látott az autóipar.

cc_2018hoc020005_02_640_si.jpg

Talán ennyi WTF! elég is odakint, fáradjunk beljebb – itt is van néhány teljesen agyament ötlet, ne féljünk.

2. Zongoralakk

Mi a nyavalya ütött a dizájnerekbe? Otthon sem vonok be semmit zongoralakkal – kivéve a zongorát – mert porosodik, mert sérülékeny. Miért kellene mindez a kocsimba? Nos szerintük ez az egyetlen módja annak, hogy jól érezzük magunkat. Lássuk az eredményt:

mercedes-c-class_12-53a18e73e0-5409c2e959958.jpg

Tesla-Model-X-seatback-glossy.jpg

s-l1000.jpg

Nagy összegben fogadok, hogy a drágább modellek után lecsurog a trend az alsóbb néposztályokhoz is. Zongoralakkot mindenkinek vaze!!!

3 – Infotainment screen mindenáron!

Ennél is szánalmasabb próbálkozás a műszerfal teljes elektronizálása, azonban ez már túlmutat az öncélú majomkodáson. Az a tény, hogy jó néhány mai autón már nem tudja a sofőr a műszerfalon közvetlenül állítani az utastér hőmérsékletét, hanem rá van kényszerítve egy kétes minőségű tabletnek látszó tárgyon ezt elvégezni: nos ez már felelőtlenség. Értem én, hogy a Tesla nagyon cool, de az a kaliforniai geekektől csurgott le a felső középosztályba. Ráadásul önvezetés közben egyszerűbb matatni. Nézzük az úgynevezett “infotainment screen” reverz evolúcióját.

TESLA:

vrg_model_3_dashboard_head_on_view.0.jpg

Random kisautó:

2017-Suzuki-Ignis-GLX-SUV-orange-press-image-1200x800-(3).jpg

Maguk a tervezők sem tudják, hogy mit kezdjenek a tabletet a műszerfalra őrülettel, sok olyan autóbelsőt láttam, ahol a helyet nem tudták kitölteni, ezért giga méretű gombokkal rakták tele a képet, vagy épppen a fizikai gombok ismétlődtek a tableten. Példa egy anatómiai lóra (indokolatlanul nagy gombok, gomb-ismétlődés, kegyelemdöfésként zongoralakk):

Subaru-Starlink-Infotainment-ILIKA-1600x1067-679x453.jpg

Végezetül egy értelmetlen öncélú járvánnyal hozakodom elő.

4 – Nagy felniket a népnek!

Az ötlet szintén a nagy és drága autóktól jött. Bemutatták a Genfi Autószalonon, ujj vastagságú gumival és csillogó nagy felnivel a sikeres autót, íme:

000eb049-500.jpg

Valóban szép. Az ember nyála folyik.  Azonban a közúton az olcsó kocsikkal a  következő történik. A lapos gumi hamar megsérül a Petőfi utcában, nem nyújt megfelelő menetkomfortot, mert nem nyeli el a döccenőket, sok lökést ad át az amúgy is alultervezett futóműnek, ami hamar megadja magát. Ezen felül a nagy felni nehezebb, mint a gumiban volt a levegő (ami helyett felnit vesz a nép), ezáltal sokkal nagyobb a rugózatlan tömeg, ami tovább nehezíti a futómű sorsát. Nem beszélve a bődületesen drága gumikról. Gyermekkoromban 13-as felnik is elterjedtek voltak, később évtizedekig 14-es felniken gördült a világ. Most? 16-os felni már ciki. 19-est vesznek az emberek a maxinak látszani akaró mini-terepjárójukra.04-mazda-cx-3-ny-auto-show-2018.jpg

 

Csak remélni tudom, hogy az autógyártás kibohóckodja magát és visszatalál egy biztonságos környezettudatos és kényelmes optimumra.

 

 

 

Kincsem film – kritika

Herendi Gábor neve ismerősen cseng már a magyar mozis fülnek. Valami Amerika, Társas játék, Poligamy. Akár rendezőként, akár producerként, valahogy ráérez a magyar (értelmiségi) közízlésre.

A Kincsem megrendezése is szépen illik a sorba, igazi sikerfilm, tényleg nem menekültem ordítva a képernyő elől, kifejezetten élvezhető volt. A költségvetésről csak pletykákat hallottam, de állítólag nem alulról veri a 3 milliárdot. Hihetetlen összeg a mai magyar viszonyok között.

A film magyar viszonylatban ezért rettentő látványos, van benne még épülő Bazilika is, meg szép steril századvégi rakpart. 🙂

kincsemforumhungaryszaboadrienn

A forgatókönyv csúcs (itt jegyzem meg, hogy a filmet forgatókönyvíróként is jegyző Herendi a promófilmben ezt nyilatkozta: “elolvastam a forgatókönyvet és nagyon tetszett” miközben a szöveg alatti felirat szerint ő a forgatóköny(v)író – hmm), nem is lehet belekötni, a zenéje kifejezetten ütős, jók a kosztümök, jók a karakterek (kivéve talán a zsokét), jó a színészek arcjátéka is, jó a vágás.

Nekem túl steril volt minden jelenet (talán csak a vége nem), de Herendi valahogy mindenbe sterilitást visz, talán a reklámfilmes előélet miatt? A fények sem voltak izgalmasak, minden telibe volt világítva, alig voltak árnyékok.

kincsem3

A színészeinket továbbra is meg kellene tanítani beszélni, a mimika már jó, de a párbeszédek haloványak. Mintha papírról olvasnák.

Ami miatt billentyűzetet ragadtam, az inkább a film rossz értelemben vett eklektikája és polgárpukkasztása volt. A dramaturg vagy keményen ellenkezett Herendivel, vagy súlyosan elmezavart.

Valaki elmagyarázza nekem, hogy miért kell ilyen párbeszéd egy 19. század végi filmbe?

  • Bejöhetek?
  • Gyere!

 

  • Ma vasárnap van, minden zárva!

 

  • Egy karcot ne lássak rajta!

 

 

Aztán miért kell két kicsi legos beszólás egy tök komoly drámai kényszerházasságos jelenetbe?

Miért kell a látványos táncjelenetnek elektronikus komolyzenére mennie? És az – amúgy kitűnő – derby jelenetekben miért kell stílusidegen elektromos dobgépkoncert?

Egyik sem volt számomra sem elegáns, sem humoros. Ez a film különben van olyan nagy formátumú, hogy nem lenne szüksége ilyen olcsó bazári poénokra. Stílusteremtőnek kevés – tehát a filmbe sok.

irBktkqTURBXy9iZWEzOGE0ODcwNjM5MTQzZmRmNWY0Yjg5Y2FlNGIyNC5qcGVnkZMCzQMmAA

Ha Herendi meg tudta volna állni, hogy egy stílusban konzisztens filmet alkosson, akkor most leborulnék. Különben egy újravágott verzió és néhol új zene meggyőződésem szerint javára válna a filmnek. És persze néhol újra kellene szinkronizálni.

Így is az utóbbi idők legjobb magyar közönségfilmje.

Ami tetszett:

  • remek forgatókönyv
  • hiteles karakterek
  • izgalmas vágás
  • végre alapvetően jó zene
  • antik CGI Budapest belváros (még ha nettó 10mp-re is)

Ami kiakasztott:

  • néhol stílusidegen, olcsó poénok és zene
  • színészek béna beszédkultúrája
  • steril jelenetek

 

 

 

 

 

 

 

Fenékig tejfel? – UK

Sokan kérdeztétek, hogy mi az, amiben kevésbé elfogadható UK, mint Magyarország.

Hát a nagy Soros évek óta dübörög otthon, nem lehet elmenni hát a tény mellett, hogy UK egy nagy olvasztótégely. Aki nem bírja a különböző nációkat, akik tényleg civilizációban is mások (Pakisztán, India – legkevésbé ismert országból jött kollegám Eritreából jött), az meg se próbáljon itt élni. Számtalan szokás ás meggyőződés keveredik itt.

received_10154411234368998

A poszt-kádári rendszer öröksége rám is hat: szeretem és megszoktam, hogy a dolgok ingyen vannak. Ami persze önámítás, hiszen, minden, ami szabadon hozzáférhető, azzal egyben foglalkozni is kell, ami ugye máris költséggel jár. Azt ki fizeti meg? Mennyivel demokratikusabb a döntés, hogy aki használja, az fizessen! Lehet vitázni, lehet ízlelgetni.

Nos íme pár dolog, ami Magyarországon még ingyenes, de itt fizetni kell érte.

  • kirándulóhelyek –> lásd korábbi posztomat erről
  • parkolás –> sehol sincs ingyen parkolás, a bevásárlóközpontoknál sem, sőt ott legkevésbé, várakozás sincs a kocsiban ingyen… esetleg néhány nagyon néptelen helyen
  • levegő az autógumiba –> hogy megszoktuk, hogy beállunk a kúthoz és felfújjuk a gumit 🙂 Itt 0,5-1GBP-t kell bedobni a gépbe, ami cserébe 5 perces gumifújás-élvezettel lát el.
  • élet az adott környéken –> nos a helyi adó igencsak fájdalmas tud lenni, az alapszabály itt is érvényesül – minél klasszabb helyen laksz, annál többet perkálsz. Cserébe szépen rendben tartják a környezetet neked.
  • Végül legyünk igazságosak – a WC a legtöbb helyen alanyi jogon jár és nem kérnek érte pénzt, de ebben nincs egységes viselkedés, van ahol azért kell egy keveset fizetni

nintchdbpict000276450369

Szemöldök-felvonás

 

Hol tart ma a kapitalizmus? Mi tartja ezt az egészet életben? Miért nem stimmelnek a dolgok? Talán pár egyszerű példán keresztül meg lehet érteni.

Nehéz kibogozni. Kezdjük a legaljáról. A melóstól. Napi 5 órát utazik, mert kocsira nincs pénze, 6-od magával lakik egy lepukkant külvárosi lakásban, mert beljebb és külön költözni nincs pénze. Rühelli, amit csinál, ezért iszik és dohányzik.

De végül is van melója. Egy autószervizben szerelő. Megkapja a napi melót, beállnia sem szabad, mert az a főnök dolga, nem látja a vevőt sem, mert nem illik másnapos arca a cég imidzsébe. Azért, ha kinéz, akkor látja a nőket, akiknek piros retikülje jól passzol a piros minijükhöz és látja a szélesen mosolygó főnököt, Tomot,  amint átveszi a kulcsot tőlük.

Bejön a Mini. Oljat kell rajta cserélni és megrotálni a kerekeket. Valami olyasmi mondott a főnök, hogy a jobb olajból rakj bele Joe! Meg, hogy jól rotáld meg a kerekeket!

Itt álljunk meg egy pillanatra. Merevítsük ki a képet!

service-image

EZT KÉPZELED

191ashj9h4zcyjpg

EZT KAPOD – jobb esetben

 

A lényeg ugyanis ott van, hogy Tom még a társadalom elismert tagjai közé tartozik, igaz, műhelye van, de jól is keres, le tudja vezetni a feszkóját este a pubban. Ja és persze Joe-n is.  A lényeg azonban Joe-n van! Neki már semmi köze az olyan igényekhez, hogy 5W-30 Longlife motorolaj kell a Minibe, meg hogy a jó kerekek kerüljenek előre és a kopottak hátra (UK-ban nincs téli gumizás), hogy télen jobban tapadjon. Jobb esetben semmi köze ezekhez az igényekhez, rosszabb esetben direkt keresztbe tesz nekik. Gyanítom utóbbiak vannak többségben.

Ezért megy tönkre a motorod kedves barátom! Mert akárhová mész, a sor legvégén gürcölő melós utál téged és biztos, hogy ellopja a minőségi motorolajodat, vagy a felét benne hagyja a réginek, hogy a másik felét lenyúlhassa. Ezért van az, hogy hiába kéred, akkor sem kerül az a 4 kibaszott kerék a helyére. Mert egyedül téged és a hozzád hasonló motivált embereket érdekli, hogy a dolgok jobbak legyenek.

***

Nézzük a másik oldalt. Felülről közelítsünk. Mondjuk minőségi ruhák felől. Sheila megejti havi bevásárlását a Superdry online shopban és ott hagy 450 fontot. Ez nem különösebben nagy kunszt, mivel a Superdry termékek a ruhák Iphone-jai. Ugyan sok idióta azt hiszi, hogy japán, de nem, mert UK.

bandeau_superdry_edito_8

MENŐ

Superdry-Regents-Street-481062

 

 

WANNABE MENŐK

Made in Vietnam garment story shot for The New York Times

A GYÁR NEM MENŐ

 

Egy kis kitérő:

Namost ezek a termékek rendesen meg vannak varrva valóban, de semmi extra, olyanok, mint a 80-as években MINDEN ruha volt. A kopó helyeken erősítéssel, tisztességes vastagságú anyagból. Mára ez maradt a PREMIUM szegmens. Azonban lássuk be hamar, hogy ezek a cuccok is Vietnamban készülnek, éppúgy, mint a 3000 forintos vietnami kabát. A csajok napi 5 dolcsit kapnak és túl vannak fizetve, hogy ne legyenek öngyilkosok.

De térjünk vissza Sheilához. Sheila titkárnő egy multinál, de motivált, mert 10 év alatt akár projekt manager is lehet a cégnél. Elköltötte online az 1/3 fizetését csütörtökön – next day delivery postát fizetett a Superdry shopban 3.95-ért és várja, hogy a menő Superdry cuccaiban feszíthessen a pénteki buliban.

Azonban közbeszól az élet:

A lengyel raktárban Voijczeknek már nincs kedve ezt a rendelést is bepakolni, aznap már 1280 next day rendelést pakolt be és csomagolt selyempapírba, amit kurvára nem ért, neki még a WC papírja is érdesebb. Meg minek ez a rohanás? Next day a faszom! Elég ennyi csütörtökre.

Ezért Sheila rendelését Ladislaw a DHL sofőr már nem kapja meg. Ő egész éjjel vezet, elég hamar odaér a komphoz, hajnalban már át is adja a cuccot a depónak, lekezel Jirzsivel, aki mázlista, mert kapott melót az angol oldalon kétszer annyiért. Jirzsi aki reggelre ki is viszi a cuccokat a mázlistáknak, azonban mit sem tud arról, hogy Sheila hoppon maradt.

Sheila péntek ebéd után rájön, hogy a next day delivery nem jött össze, fogja hát a 7/24 webchatet és csupa nagy betűvel beüvölti a világba az ügyfélszolgálatosnak, hogy NEXT DAY DELIVERYYYYYY-t fizettem és SOHA TÖBBET NEM VÁSÁROLOK, ILYEN SZAR KISZOLGÁLÁST MÉG ÉLETEMBEN NEM LÁTTAM. Persze nem gondolja komolyan, de azért valakin mégis ki kell töltenie a dühét. Persze HashibKhan, aki második generációs menekült a UK-ban nem érti miért üvölt mindenki vele az ügyfélszolgálaton. Vele van Allah és béke honol szívében. Ha ruha kell neki, elsétál vasárnap a piacra és megveszi azt a kabátot, amelyik a legjobban tetszik neki. Igaz, nem Superdry, de jó meleg és nem 130 font, hanem csak 25.  Nagyon sajnálja, ami történt. Az eleje igaz is. Nagyon sajnálja – Sheilát.

 

Folytatjuk az elemzéssel: STAY TUNED

 

 

 

Kötelező biztosítás angolosan

A kötelező biztosítás (is) kissé máshogy működik a ködös Albionban, mint otthon.

Az autózás valóban veszélyes mesterség és ezt enyhén szólva is megfizettetik velünk autósokkal. Egy kezdő európai úrvezető éves akár 1000-1500 fontos kötelező biztosításra is számíthat, de évek során is csak lassan csúszik le a díj 5-600 font köré.

Családi biztosítótársaságunk ezt most megfejelte egy fekete dobozzal, amit be kell építeni a kocsiba és el van látva mindenféle szenzorral. Teljes képet kapnak tehát mindarról, amit az autóval művelünk. Ingázol? Hitelen veszed a kanyarokat? Túlléped a sebességet? Nagyokat fékezel, nagyokat gyorsítasz? Veszélyesebb vagy, mint ahogy azt a matematikusok elképzelik – többet fizetsz. Megalszik a tej a szádban? Te vagy a király! Igaz, hogy összességében te vagy a veszélyesebb, mert mindenki megelőz- veszélyesnél is veszélyesebb manőver – de ez legyen egy másik biztosított gondja.

Már látom a jövőt. Biztos vagyok benne, hogy évek kellenek csak és minden autóban kötelező lesz a GPS-el egybekötött fekete doboz, amely mindent tud majd a vezetési szokásainkról. Nem is tudom, hogy örüljek-e ennek, vagy inkább siránkozzak.

Azt hiszem rövid távon jó ötletnek tűnik, azonban az agyonszabályozottság, vélt, vagy valós jogfosztottság hosszú távon agresszióhoz, vagy depresszióhoz vezet.

Lehet rajta elmélkedni.

Valószínűleg ez különben is csak egy rövid átmeneti állapot lesz a már küszöbön toporgó önvezető autók és a mai “vadul, öntörvényesen” vezető autósok között.

A Tesla sok millió önvezető km-t gyűjtött már össze balesetmentesen. A Google önvezető Waymo nevű törpéje is hasít a próbavárosban. Eközben több ország is kezdi betiltani a dízeleket és a robbanómotorokat. Óriási változások előtt állunk autókázásban.

usa-google-car

 

https _blueprint-api-production.s3.amazonaws.com_uploads_card_image_290936_tslaself

 

Ezen felül továbbra is ajánlom a General Motors által létrehozott, majd az olajlobbi által kinyírt EV-1 ről szóló dokumentumfilmet. igaz, agyon volt hallgatva, de megtörtént. 20 éve! 🙂

https://en.wikipedia.org/wiki/General_Motors_EV1

 

National Trust – kirándulás angolosan

Alapvető felfogásbeli különbségben tér el az angol és a magyar nemzeti örökségvédelem.

Angliában létezik a műemlék és a természetvédelmi alap – utóbbiba tartoznak a népszerű kirándulóhelyek.

Jól sejted – a népszerű kirándulóhelyeket nem lehet csak úgy látogatni (pl Dömös, Rám-szakadék szintű helyek), hanem vagy veszel éves támogatói bérletet, vagy fizetsz egyszeri belépti díjat.

Elsőre bosszantó, azonban ha jobban belegondolunk, Magyarországon ezek a sok közkincs ugyan mindenkié, de mégis senkié. Elhanyagolt, nincs WC, nincs iránymutatás, veszélyekre figyelem-felhívás, kulturált parkoló.

 

Így fest mindez angol-módra:

 

IMG_20170829_123455_HDR

IMG_20170829_124034_HDRIMG_20170829_124045_HDR

Parkoló, WC, staff, büfé, shop, tájékoztatók armadája – és éves országos családi GBP 110, vagy egyszeri GBP 23-ért.

Előnyein és hátrányain el lehet gondolkozni, ki mire vágyik.

Bevallom, nekem szimpatikus – azt kapom, amiért fizetek és azt jobban meg is óvom. Itt tényleg semmi nincs ingyen, de mégis valahogy szimpatikusabb.

 

 

Alien:Covenant – az ígéret földje

Hát vannak ostobaságok a filmben az kétségtelen (miért is szállunk ki egy idegen bolygón szkafander nélkül?), de azért a legtöbb fanyalgót nem értem. Ha a filmet elhelyezzük a saga időrendjében, akkor máris értelmet nyer szinte minden:

Alien-timeline

Az utolsó rész tehát időben 19 évvel az első rész előtt játszódik. Kiderül belőle, hogy miképpen alakultak ki a lények, miért annyira tökéletesek genetikailag. Kiderül az is, hogy a Weyland vállalat tulajdonosa miért is alkotta meg az androidját.

Van itt egy jó kis videó ebben a témában (megtekintéshez klikk a képre):

 

2017-08-13_185001

Jó szórakozást!

BREXIT – amit tudni kell – 2017

Annyi baromság látott napvilágot – még újságírók tollából is – BREXIT témában és akkora az információhiány, hogy szinte kötelességemnek érzem, hogy írjak a témáról.

Először is néhány alapfogalmat tisztázzunk:

 

BREXIT – az Egyesült Királyság úgy döntött egy népszavazás útján, hogy elhagyja az EU-t.

Ugyan a népszavazás nem volt ügydöntő, de az éppen kormányon levő konzervatívok (Theresa May vezetésével) úgy döntöttek, keményen beleállnak és kilépnek.

Ezt az úgynevezett Article 50-re  (50-es cikkely) való hivatkozással lehet foganatosítani, amit 2007-ben a Lisszaboni szerződésben hívtak életre, ez tulajdonképpen jogi alapot ad arra, hogy egy tagállam kiléphessen. 2007 előtt erre nem volt jogi lehetőség.

Nos Theresa May  miniszterelnök élt ezzel a lehetőséggel, egészen pontosan 2017. március 29-én 12.30-kor. Ez azt jelenti, hogy Nagy-Britanniának hivatalosan el kell hagynia az EU-t legkésőbb 2019 áprilisáig, mivel a törvény erre két évet biztosít. Íme a levél:

article50letter_trans_NvBQzQNjv4BqH71L7x90HwQPM1sD1QdSal2akOfDNCtx6JlM57eD6OA

Jelenleg éppen zajlanak a tárgyalások Brüsszel és UK között.

Ezen kívül ami fontos a belpolitikában: May úgy döntött, hogy előrehozott választásokat tart, hogy megerősítse legitimitását a  Brexit folyamat előtt.  Ezzel jó nagy bakot lőtt, ugyanis a választások eredményeképpen nemhogy megerősödött volna, de meggyengült a parlamenti pozíciója, ugyanis a konzervatívok rovására váratlanul megerősödött a Munkáspárt.

tm

Ennek eredményeképpen Theresa May miniszterelnöknek jó nehéz dolga lett, mert semmilyen keményvonalas döntése nem csúszik át könnyen a parlamenten, sőt egyre inkább kezd az angol biliben a vihar nagy méreteket ölteni.

Ennyit az alapokról. Lássuk miképpen érintik a fentiek a velem együtt mintegy 3 millió EU-s állampolgárt, aki jelenleg a UK-ban él (ne).

Itt és most újabb fontos fogalmat kell bevezessünk: Permanent Residency – azaz állandó tartózkodás.

Aki legalább 5 éve a UK-ben tartózkodik, az a törvény szerint kérheti ezt a jogállást (jelenleg 65 fontért), ha megkapja, akkor állandó tartózkodásra jogosult a UK-ben, ami alapja lehet például az állampolgárságnak is. Kap róla egy kártyát. Erre az EU-s állampolgároknak eddig nem volt szükségre, mivel az EU-n belül tök jogszerűen itt tartózkodhattunk. Ez fontos!

Namost Theresa kitalált egy cut-off date-et (egy kiindulási időpontot), amihez képest jelenleg ez az 5 év ketyeg. Na ezt az időpontot még nem véglegesítették, de valamikor a fenti levél (2017 március 29) és a Brexit valós időpontja (valószínűleg 2019 április 1, hiszen két év áll a tárgyalásokra rendelkezésre) között lesz. Látjuk, hogy nem mindegy, melyik lesz a cut-off date. Ha például belőlem indulunk ki, akkor én 2017 június 3.án érkeztem az országba. Ha a cut-off date 2017 03 29 lesz, akkor bajban leszek. Ha 2019 április 1 a cut-off date, akkor is, de akkor nem akkorában, mert kedves feleségem és gyerekeim előbb érkeztek az országba.

Aki a cut-off date hez viszonyítva 5 éve a UK-ban tartózkodik, az megkapja a permanent residency-t, ha igényli. Aki ekkor minimum 2 éve tartózkodik az országban, annak Theresa nagylelkűen biztosít egy átmeneti időszakot, azaz nem ebrudalja ki, hanem az illető jogszerűen kivárhatja az 5 évet és utána igényelheti a permanent residencyt.

Íme a hivatalos weboldal erről:  KATT IDE

Aki még két éve sem tartózkodik az országban a cut-off date-hez képest – na azokkal jelenleg nem lehet tudni mi történik majd, de vannak elképzelések, amikről a BBC tájékoztatja a kedves EU-s állampolgárokat.

Íme tehát a különböző NEM HIVATALOS, de BBC-s és valid találgatások:

  • Mivel a kormánynak nem lesz energiája és ideje ennyi embert végigellenőrizni, ezért hoz egy törvényt, hogy a landlord (aki bérbe adja a lakását a bérlőnek) köteles ellenőrizni a bérlő jogállását, amennyiben nincs permanent residency-je, akkor nem hosszabbíthat vele szerződést – azaz nem lesz hol laknunk.
  • a munkaadóktól is ezt várják el – azaz nem lesz munkánk
  • a bankoktól is ezt várják el – azaz felmondják a bankszámlánkat
  • a surgeryktől (orvosi rendelő) is ezt várják el – azaz nem lesz orvosod
  • a permenent residency igénylés jelenleg 65 fontba kerül EU-s állapolgárnak, DE ha ezt felemelik mondjuk 1000 fontra, akkor egy 4 tagú család máris majd 1,5 millió FT-nak megfelelő összeget kell kicsengessen egy tartózkodás elbírálásért az államnak. Nos? Szimpatikus húzások?

Tehát legrosszabb esetben előfordulhat, hogy 3 millió jogkövető ember egyszerűen jogszerűtlen itt tartózkodónak minősül majd, vagy rettentő módon meg lesz nehezítve – el lesz lehetetlenítve az itt-tartózkodása.

Ne felejtsük el, hogy UK-ben 17 millió állampolgár gondolta akkor helyesnek ezt a folyamatot. (REMAIN – maradjunk EU-ban / LEAVE – menjünk EU-ból). Ami fájdalmasan sok.

brexit

084

 

Nagyon sok kérdés merül fel bennem, az egyik rögtön az, hogy mit szól mindehhez az a 17 millió állampolgár, aki erre szavazott. Rettentő embertelen lesz ez az Exodus ugyanis.

Mi fog történni cserébe azzal a mindegy 2,2 millió angol állampolgárral, akik jelenleg más EU tagországban süttetik a hasukat? Szó szerint, mert ha megnézitek nem ördögtől való dolog oda menni, ahol jobban érzed magad, az angolok látvalevőleg utálják a végtelen esőt (mi is), a jó időre hajaznak és tömegesen mentek emiatt Spanyolországba és Franciaországba. A magam részéről kipaterolnám kölcsönösségi alapon őket ugyanúgy az EU-ból, a hogy ők fognak minket. Nos ők paráznak is tőle rendesen: KLIKK IDE

 

o-EU-MIGRANTS-570

Végezetül:

Mi nem megélhetési kivándorlók vagyunk, otthon jobban éltünk, nagyobb házunk és hasonló jövedelmünk volt. Itt méreg drágán bérelünk egy fele akkora házat mini kerttel. Részben a gyerekeink miatt vagyunk itt, hogy jól megtanuljanak angolul és lássák milyen az igazi európai élet, mert amit otthon Viktorkáék csinálnak az egy vicc. Másrészt nem bírjuk azt a kuplerájt, gyűlöletkeltést és provincializmust, ami Magyarországon uralkodik. Mindennel együtt is itt remekül el lehet éldegélni – amíg hagyják.

Kérdezzetek, kommenteljetek, jó lenne, ha kialakulna egyfajta párbeszéd erről a témáról itt. Azt hiszem hiánypótlót alkottam különben alig egy óra alatt. Sehol nem láttam még ilyen átfogó cikket erről a témáról legalábbis. Na pá.