Miért (szar) nem jó a magyar film?

A nézők szép csendben a távolmaradásukkal, vagy esetleg a pénztárcájukkal szavaznak. Mi itt. Áttekintjük, hogy miért áll gyenge lábakon a magyar film.

A filmgyártás hűen tükrözi egy szakma és akár egy társadalom állapotát. Abban a milliőben, ami a mai Magyarországon kialakult, nem is várhatunk igazából jó filmeket. Hogy miért?

Ennek megértéséhez nem árt néhány alapvetést tisztázni. Vegyük sorra, mi kell egy jó filmhez. Menjünk sorban:

  • Egy jó alapanyag. Legyen az forgatókönyv, vagy könyv, vagy színdarab, ami alkalmas a megfilmesítésre.
  • Profi dramaturgia. Azaz a forgatókönyvet, a történetvezetést jó párbeszédekkel életben kell tartani.
  • Jó színészek
  • Kiváló, szakmai stáb
  • PÉNZ PÉNZ PÉNZ

Nézzük, hogyan áll mindez össze kis hazánkban.

Forgatókönyv:

Tegye fel a kezét, aki fogta már a fejét egy magyar film megtekintése során, hogy úristen, ebből minek filmet csinálni, ez max egy ötlet egy kisfilmhez. Valószinűleg igaza van. Ne szépítsük, a forgatókönyvek nagy része egy kalap szar. Azonnal fel is tehetjük a kérdést, hogy miképpen juthat el megfilmesítésig egy rossz forgatókönyv? Csak tippjeim lehetnek, mert kívülálló vagyok, de azt gondolom, hogy ebben a velejéig mutyi és kiszolgáltatott rendszerben, ahol nem piaci alapon kerülnek százmilliók egy filmes projektre, nem is feltétlenül mindig a legjobb forgatókönyv kapja a zöld lámpát, hanem az adott ember.

Hollywoodban több ezer forgatókönyvet küldenek be a filmproducer cégekhez és ott szakemberek, előre lefektetett sémák alapján döntik el, hogy melyből lesz film és melyen kell még dolgozni. Nyilván az egyik ilyen szempont rögtön az, hogy lesz-e erre értő közönség, hiszen a film egy üzleti vállalkozás. Hát komolyan könnybe lábad a szemem, ha belegondolok, hogy az elmúlt 10 év 150 fimjéből kb ha 5 nézhető. De ezeket is leforgatták, megvágták, zenét tettek alá (erről még külön beszélünk) és rengeteg munka volt bennük. De minek? Belterjes szakmai játszótérnek? Nincs senki a folyamatban, aki azt mondja: bocs, de ez vállalhatatlan? Hát nincs. Valószinűleg hozzákurvult a folyamat a rendszerhez. Megélhetési munka lett.

Dramaturgia / színészek:

A film cselekményét jó esetben nem a széljárás, hanem a látvány és a párbeszédek viszik előre. De nem mindegy, hogy miképpen. Hát a magyar filmek nézése közben állandó szekunder szégyent érzek, se nem viccesek, se nem életszerűek a párbeszédek. Nincs az a vacak dialóg, amin egy zseniális színész segíteni tud, legfeljebb a végén megemeled a kalapodat a színész előtt, hogy mindent megpróbált. Sok színész ugyanakkor feltehetően a rossz rendezés miatt teljesen félreértelmezi a szerepet és a 20-as évekre jellemző eltúlzott ripacskodást léptet a játékába. Ami a dramaturgiát illeti, nemrég láttam a Szélcsend című kamaradrámát, ami végig egy hajón játszódik. Volt benne egy ilyen mondat: Na én felmegyek a fedélzetre, jössz? Senki nem mondta a stábból, hogy srácok, amikor megírtátok a szöveget a dolgozóban, akkor biztosan elképzeltétek, hogy ülnek lent a tatban a csajok és olyan fontosnak tűnt azt mondani, hogy felmegyek a fedélzetre, azonban egy hajóban összezárva ilyet senki sem mond, mivel a tatból csak a fedélzetre lehet felmenni (és az árbócra, de ez nem a Forrest Gump). Azaz a mondat helyesen így szólna: Na én felmegyek, jössz? Hozzáteszem, hogy a Szélcsend nem egy rossz film, csak ez a legfrissebb élményem. Lássunk egy random párbeszédet az ÁLOM.NET című filmből:

-Még sosem jártam ilyen szép igazgatói irodában

– Kisasszony, az oktatás nemcsak a hiányos tárgyi tudás pótlására szolgál, hanem a polihisztorokat megszégyenítő intelligencia lángjának fellobbantására is. Aki csal a vizsgán, az azonnal eloltja ezt a lángot. Mindenkinek kínos.

– Igen, kínos is volt! De valójában nem volt csalás. Szandra nem tudta a választ.

Szakmaiság:

A legtöbb kivetnivalót a hangmérnöki és a zenei munkában látom. A filmek jelentős részét annyira szarul veszik fel, hogy utószinkronizálni kell őket. De az pedig elveszi a film savát borsát, ráadásul megnöveli a költségeket. Persze ennek biztosan nagyon örül a szinkronszakma és a színész, de az adófizető joggal teheti fel a kérdést, miért kell kétszer eljátszani a filmet a pénzemért?

A magyar filmek zenéje többnyire annyira gyenge, hogy azon már sírok. A jó zene hozzáad a képhez, észrevétlenül kísér, lazít, feszültséget kelt, éppen, ahogy kell. Azok az amatőr zörejek és kvartyogások, amik a legtöbb magyar film alatt mennek, az tényleg szégyen. Íme egy remek példa a béna hangokra, ráadásul a stábnak annyira tetszett, hogy jó sokáig kell hallgatni egy olyan racsni-hangot itt-ott a filmben, ami különben amúgy pont csak tekeresénél nem hallatszik, mert az a szabadonfutó racsni hangja.

Mutatom milyen lenne tisztességes hangmérnöki munka után egy kerékpáros jelenet:

PÉNZ PÉNZ PÉNZ

Támogathat egy filmet egy TV, vagy sok privát szponzor, vagy maga az állam is a Magyar Nemzeti Filmalapon keresztül. Ebből Magyarországon jó nagy katyvasz tud összejönni.

Ha egy kereskedelmi TV hozza létre a produkciót, akkor pénz látvalevőleg van, de a népbutítás, ripacskodás, a végletekig elkoptatott klisék kötelezően bekerülnek.

Mutatom:

Új sorozat indul a TV2-n Stohl András főszereplésével

Ha a privát szektor kalapozza össze a pénzt, akkor feltétlenül mindenki Volkswagen-csoportos autóval közlekedik, ha kell, ha nem. CBA, vagy OTP fiók előtt parkol le és egy jól felismerhető hotelben biztosan eltölt egy hétvégét.

A Filmalapos filmeknél nincs forráshiány, viszont feltehetően szintén nem a forgatókönyv, hanem a mutyi miatt dől a lé, ami drágán kínos produktumot szül:

Valószinűleg csak a puszta véletlennek köszönhető, hogy Ms. Rendező Dobó Kata és Mr Döntéshozó Andy Vajna élettársak voltak. Különben nincs is ezzel semmi baj, csak egy kissé bosszantó, hogy az adófizetők pénzén bontogatja valaki a rendezői szárnyait és nem a szokásos utakon.

Végezetül egy szubjektív lista azokról a magyar filmekről az elmúlt 25 évből, amiket jó szívvel ajánlok megtekintésre:

Hurok 2016 – Szélcsend 2014 – Szerelemtől sújtva 2003 – BÚÉK 2018 – Félvilág 2015 – Csak szex és más semmi 2005 – A nyomozó 2008 – Moszkva tér 2001 – Kincsem 2017 – Liza a Rókatündér 2015 – Hab 2020 – Presszó 1998

2 thoughts on “Miért (szar) nem jó a magyar film?

  1. Szia Péter. Alapvetően jó amit írsz egyetértek.
    Viszont szerintem több jó magyar film van igaz, azok zömében nem itthon gyártódnak. Nem régen láttam egy beszélgetést Till Attilával aki nincs egyedül azzal a problémával,hogy sorra dobálják vissza az ötleteit a filmalaptól. Nem tud pénzt szerezni amitől művészileg egyre frusztráltabb. Egyre sürgetőbbnek érzi, hogy máshogyan tudjon pénzhez jutni. Ezt egyébként más rendezőktől is hallottam. Szóval ami ezek alapján érdekes: azért mert mutyi még lehetne ott tehetség de úgy tűnik nincs. Bár, ha belegondolok ez törvényszerű.

    Kedvelés

Ne fogd vissza magad!

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s