Esti Mese – 2040

  • Nagyi, mesélsz nekem?
  • Persze kicsim, miről meséljek?
  • A nagy világjárványról!
  • Hát az nem egy vidám történet! Nem fogsz tudni aludni.
  • Nem baj Nagyi, már nagy vagyok és érdekel!
  • Rendben. Akkor elkezdem.
Grandmother Reading Stock Illustrations – 735 Grandmother Reading Stock  Illustrations, Vectors & Clipart - Dreamstime

Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy város Kínában, sok ember lakta, még több is, mint egész Magyarországot. Úgy hívták, hogy Wuhan. Wuhanban történetesen volt egy nagy piactér, ahol sokféle halat lehetett venni, de volt egy nagy víruslabor is. Úgy esett, hogy Wuhanban pár ember megbetegedett és olyan rejtélyes tüneteik voltak, amit sohasem tapasztaltak az orvosok azelőtt. Volt egy különösen bátor orvos, úgy hívták, hogy Doktor Wenliang, ő halált megvető bátorsággal próbálta figyelmeztetni a többi embert és a hatóságokat, hogy nagy baj van, mert lehet, hogy új betegség jelent meg az emberek között. Sajnos nem hallgattak rá.

  • Mi történt Doktor Wenlianggal?
  • Nagyon szomorú volt, hogy nem hallgattak rá, ráadásul gyógyítás közben meg is betegedett és végül meg is halt.
  • Ez tényleg nagyon szomorú történet. Folytasd!

Hát ez a betegség csak egyre terjedt és terjedt, a Wuhanban már nagy volt az ijedelem. Wuhanban hamar rájöttek, hogy tájékoztatni kellene a többi embert is Kínában és a világban, de sajnos azok az emberek, akiknek ez lett volna a dolguk, nem vették a dolgot elég komolyan és inkább tovább titkolóztak. Nagy volt a titkolózás abban is, hogy miképpen indult el a betegség, a laborból szabadult ki, vagy a piactérről? Ezt még sokáig nem tudták kideríteni.

Mire úgy döntöttek, hogy nem szabad tovább titkolózni, már nagyon sok ember volt beteg Wuhanban, de már a világban is terjedt a betegség.

  • Mikor volt ez Nagyi?
  • 2019 decemberében.
  • Mikor döntöttek úgy, hogy nem titkolóznak tovább?
  • 2020 január végén. Tehát két hónapig terjedt a betegség titokban.

Amikor a világ értesült róla, el sem akarta hinni. Ők is sokáig vizsgálódtak, megint eltelt egy hónap, amikorra végre a világ vezetői kijelentették, hogy kitört a világjárvány.

  • És mi történt utána?

Hát ilyenkor nagyon nehéz okosnak lenni. Minden ország vezetői összedugták a fejüket és saját módszert választottak maguknak. Volt olyan ország, aki mindent lezárt és arra kérte az embereket, hogy ne menjenek dolgozni és ne utazzanak, sőt meg is tiltotta, hogy este az utcán legyenek, hogy ne betegítsék meg egymást. De volt olyan ország is, ahol nem voltak ilyen szigorúak és úgy gondolták, hogy elég lesz az is, ha nem mennek egymás közelébe az emberek.

Voltak olyan országok, akik túl magabiztosak voltak, mert úgy gondolták, hogy van elég orvosuk és kórházuk és drága gépeik, hogy meggyógyítsák a lakosaikat.

Sajnos azonban úgy esett, hogy ez a betegség túljárt mindenki eszén. Először azokat az embereket támadta meg, akik öregek voltak, mert az ő szervezetük már kevésbé volt erős. Nagyon sok idős ember halt meg nagyon rövid idő alatt, ezt most úgy nevezzük, hogy az Első Hullám.

  • Az öregek különben is meghalnak, nem?
  • De igen, de a társadalomtudósok korábban kíváncsiságból hosszú évekig feljegyezték, hogy a világban hány ember halt meg minden nap és azok milyen korúak voltak, ezért most meg tudták mondani, hogy több ember halt-e meg az új betegség miatt, mint eddig. És kiderült, hogy sokkal több. És főleg az öregek között volt nagy növekedés.

A bajt fokozta, hogy az országok vezetőinek új problémája is akadt. Ha az emberek otthon ülnek és várják, hogy elmúljon a betegség magától, akkor nincs aki dolgozzon. Nincs kenyér, nincs párizsi, de még WC papír sincs. Ráadásul nagyon sok ember nyugtalankodni is kezdett, mert tudta, hogyha nem tud dolgozni, akkor pénze sem lesz. Pénz nélkül pedig nagyon nehéz boldogulni.

  • Tényleg! És mit találtak ki? Hogyan lett a járványból Nagy Világjárvány?
  • A gazdagabb országok vezetői úgy gondolták, hogy van annyi tartalékuk, hogy adnak az embereknek havonta pénzt, hogy ne nyugtalankodjanak. Arra számítottak, hogy addig megpróbálják ezt a módszert alkalmazni, amig el nem múlik a járvány, kerül, maibe kerül. De volt olyan ország is, akinek erre nem volt lehetősége, ezért ott az emberek sokkal inkább nyugtalankodtak. Sőt volt olyan ország, ahol olyan hírek kezdtek el terjedni, hogy nincs is betegség, hanem az egész csak egy mese, hogy tönkretegyék őket még annál is jobban, mint ahogy most éltek.
  • Ez hogyan lehetséges?
  • Hát úgy, hogy az egyszerű emberek nem tudják elképzelni, hogy egy láthatatlan kis vírus el tudja őket pusztítani. Ráadásul mivel nem tanultak sem történelmet, sem más tudományt, ezért hajlamosak a dolgokat túlzottan is leegyszerűsíteni, még akkor is, ha mi tudjuk, hogy a nagyvilág összefüggései nagyon is bonyolultak és a dolgok a világban akár meg is tudnak ismétlődni. Volt már a világban Nagy Világjárvány, de aki nem tanult róla, az nem is tudta eddig.

Szerencsére közben a tudósok sem tétlenkedtek, hanem elkezdtek mindenféle gyógyszert fejleszteni. A világ sok országa verenyt futott az idővel és egymással is, hogy ki tud hamarabb és minnél jobb gyógyszert mutatni az elkeseredett embereknek. Végül alig egy év alatt több ilyen gógyszer is megjelent és elkezdték azt az embereknek ingyen osztogatni.

  • Akkor mi a baj? Már nagyon izgulok! Ha lett gyógyszer, akkor miert lett Nagy Világjárvány mégis?

Mint mondtam kis unokám, a dolgok sohasem alakulnak egyszerűen. Az okozta a nagy bajt, hogy a világban nagyon sokan vagyunk, felfoghatatlanul sokan. Majdnem 8 milliárdnyian.

  • Az mennyi?
  • Ha lehetőséged lenne minden ember arcát egyetlen másodpercig nézni, akkor több mint 250 év kellene hozzá, hogy mindenkit végignézz.
  • Annyit nem is élünk!
  • Bizony!

Szóval ebből a 8 miliárd emberből csak 2 milliárd kapta meg nagyon gyorsan a gyógyszert. A többiek csak szépen lassan. Sajnos még a következő éveben is csak egyre terjedt a betegség.

2021 nyarára ráadásul az embereknek nagyon elegük lett mindenből és egyre türelmetlenebbé váltak. A szegények azért, mert úgy érezték, hogy nem lesz pénzük megélni és nem tudnak elférni a kis lakásaikban. Ráadásul jött a meleg nyár és attól még nehezebb lett volna nekik a négy fal között ülni.

A gazdag országok lakói pedig nem voltak hajlandóak lemondani a jól megszokott nyári vakációjukról, de még arról sem, hogy repülőgépre üljenek és utazgassanak a világban, mint azelőtt.

  • De a gazdagoknak nagyobb a lakása és amúgy is sok pénzük van, el tudnák foglalni magukat otthon is, nem?
  • Tudtam, hogy okos unokám van! Okosabb vagy, mint sok gazdag ember!

Szóval az országok vezetői úgy gondolták, hogy a szegény és gazdag emberek kedvében is járnak és átmenetileg megengedik nekik, hogy utazgassanak. Bíztak az emberek bölcsességében, türelmében és bíztak a gyógyszer hatékonyságában.

Azonkívül korábban még sohasem volt olyan járvány, amire ilyen hamar gyógyszert találtak, ki kellett hát próbálni, hogy mi történik azokkal az emberekkel, akik megkapták már a gyógyszert, de nem tudnak a fenekükön ülni, még akkor is, ha odakint járvány van. Ők lettek a kísérleti egerek!

  • Hihi, egerek! És velük mi történt? Meghaltak?
  • Pont ez a szomorú ebben a Nagy Világjárványban kisunokám. Azok közül, akik megkapták a gyógyszert, csak nagyon kevesen haltak meg, csak csúnyán köhögtek és lázuk volt, vagy még az sem, tünetek nélkül hurcibálták a betegséget és ezzel tartották fent a járványt.

Sajnos a vasútállomáson, vonatokon, repülőtereken és fent a repülőgépen és mindenhol, ahol sok ember van egyidőben nagyon könnyen terjedt a vírus. Ráadásul tovább bonyolította a helyzetet, hogy a vírus ahogy ugrabugrált emberről emberre, közben okosodott, változott, ezt el is nevezték az emberek ezt a változást mutációnak, a legelső vírus volt az alfa, majd jött a béta, gamma, delta és a többi sorban.

2021 nyarára közben nagyon sok ember halt már meg, több, mint 4 millióan. De az emberek ragaszkodtak a megszokott és szerintük jól megérdemelt dolgaikhoz, utazásaikhoz, ezzel nagyon megnehezítették az orvosok dolgát. Azonban az országok vezetői nem akarták, hogy még több csalódott ember legyen, ezért elnézőek voltak, habár tudták, hogy ezzel nem segítenek az orvosoknak.

  • Történt más baj is?
  • Emlékszel? Mondtam, hogy a világ dolgai nagyon összetettek, bonyolultak. Persze, egyik baj hozza magával a másikat. Nagyon sok ember elveszítette a munkáját, elszegényedett, sokkal több lett az elkeseredett és szomorú ember. Megnőtt a bűnözés, ezért szigorúbbak lettek a rendőrök is. Közben a pénz értéke is csökkent, mivel ez a sok baj nagyon sok pénzébe került az embereknek. Sajnos mindennek felment az ára, ami ismét csak a szegény embereket sújtotta, mert a gazdagabb embereknek bőven maradtak tartalékaik. Szóval a Nagy Világjárvány alatt még tovább nőtt a szegény és gazdag emberek között a szakadék.

  • Nagyi, elfáradtam, most már inkább alszom. Lekapcsolod a villanyt?

Miért (szar) nem jó a magyar film?

A nézők szép csendben a távolmaradásukkal, vagy esetleg a pénztárcájukkal szavaznak. Mi itt. Áttekintjük, hogy miért áll gyenge lábakon a magyar film.

A filmgyártás hűen tükrözi egy szakma és akár egy társadalom állapotát. Abban a milliőben, ami a mai Magyarországon kialakult, nem is várhatunk igazából jó filmeket. Hogy miért?

Ennek megértéséhez nem árt néhány alapvetést tisztázni. Vegyük sorra, mi kell egy jó filmhez. Menjünk sorban:

  • Egy jó alapanyag. Legyen az forgatókönyv, vagy könyv, vagy színdarab, ami alkalmas a megfilmesítésre.
  • Profi dramaturgia. Azaz a forgatókönyvet, a történetvezetést jó párbeszédekkel életben kell tartani.
  • Jó színészek
  • Kiváló, szakmai stáb
  • PÉNZ PÉNZ PÉNZ

Nézzük, hogyan áll mindez össze kis hazánkban.

Forgatókönyv:

Tegye fel a kezét, aki fogta már a fejét egy magyar film megtekintése során, hogy úristen, ebből minek filmet csinálni, ez max egy ötlet egy kisfilmhez. Valószinűleg igaza van. Ne szépítsük, a forgatókönyvek nagy része egy kalap szar. Azonnal fel is tehetjük a kérdést, hogy miképpen juthat el megfilmesítésig egy rossz forgatókönyv? Csak tippjeim lehetnek, mert kívülálló vagyok, de azt gondolom, hogy ebben a velejéig mutyi és kiszolgáltatott rendszerben, ahol nem piaci alapon kerülnek százmilliók egy filmes projektre, nem is feltétlenül mindig a legjobb forgatókönyv kapja a zöld lámpát, hanem az adott ember.

Hollywoodban több ezer forgatókönyvet küldenek be a filmproducer cégekhez és ott szakemberek, előre lefektetett sémák alapján döntik el, hogy melyből lesz film és melyen kell még dolgozni. Nyilván az egyik ilyen szempont rögtön az, hogy lesz-e erre értő közönség, hiszen a film egy üzleti vállalkozás. Hát komolyan könnybe lábad a szemem, ha belegondolok, hogy az elmúlt 10 év 150 fimjéből kb ha 5 nézhető. De ezeket is leforgatták, megvágták, zenét tettek alá (erről még külön beszélünk) és rengeteg munka volt bennük. De minek? Belterjes szakmai játszótérnek? Nincs senki a folyamatban, aki azt mondja: bocs, de ez vállalhatatlan? Hát nincs. Valószinűleg hozzákurvult a folyamat a rendszerhez. Megélhetési munka lett.

Dramaturgia / színészek:

A film cselekményét jó esetben nem a széljárás, hanem a látvány és a párbeszédek viszik előre. De nem mindegy, hogy miképpen. Hát a magyar filmek nézése közben állandó szekunder szégyent érzek, se nem viccesek, se nem életszerűek a párbeszédek. Nincs az a vacak dialóg, amin egy zseniális színész segíteni tud, legfeljebb a végén megemeled a kalapodat a színész előtt, hogy mindent megpróbált. Sok színész ugyanakkor feltehetően a rossz rendezés miatt teljesen félreértelmezi a szerepet és a 20-as évekre jellemző eltúlzott ripacskodást léptet a játékába. Ami a dramaturgiát illeti, nemrég láttam a Szélcsend című kamaradrámát, ami végig egy hajón játszódik. Volt benne egy ilyen mondat: Na én felmegyek a fedélzetre, jössz? Senki nem mondta a stábból, hogy srácok, amikor megírtátok a szöveget a dolgozóban, akkor biztosan elképzeltétek, hogy ülnek lent a tatban a csajok és olyan fontosnak tűnt azt mondani, hogy felmegyek a fedélzetre, azonban egy hajóban összezárva ilyet senki sem mond, mivel a tatból csak a fedélzetre lehet felmenni (és az árbócra, de ez nem a Forrest Gump). Azaz a mondat helyesen így szólna: Na én felmegyek, jössz? Hozzáteszem, hogy a Szélcsend nem egy rossz film, csak ez a legfrissebb élményem. Lássunk egy random párbeszédet az ÁLOM.NET című filmből:

-Még sosem jártam ilyen szép igazgatói irodában

– Kisasszony, az oktatás nemcsak a hiányos tárgyi tudás pótlására szolgál, hanem a polihisztorokat megszégyenítő intelligencia lángjának fellobbantására is. Aki csal a vizsgán, az azonnal eloltja ezt a lángot. Mindenkinek kínos.

– Igen, kínos is volt! De valójában nem volt csalás. Szandra nem tudta a választ.

Szakmaiság:

A legtöbb kivetnivalót a hangmérnöki és a zenei munkában látom. A filmek jelentős részét annyira szarul veszik fel, hogy utószinkronizálni kell őket. De az pedig elveszi a film savát borsát, ráadásul megnöveli a költségeket. Persze ennek biztosan nagyon örül a szinkronszakma és a színész, de az adófizető joggal teheti fel a kérdést, miért kell kétszer eljátszani a filmet a pénzemért?

A magyar filmek zenéje többnyire annyira gyenge, hogy azon már sírok. A jó zene hozzáad a képhez, észrevétlenül kísér, lazít, feszültséget kelt, éppen, ahogy kell. Azok az amatőr zörejek és kvartyogások, amik a legtöbb magyar film alatt mennek, az tényleg szégyen. Íme egy remek példa a béna hangokra, ráadásul a stábnak annyira tetszett, hogy jó sokáig kell hallgatni egy olyan racsni-hangot itt-ott a filmben, ami különben amúgy pont csak tekeresénél nem hallatszik, mert az a szabadonfutó racsni hangja.

Mutatom milyen lenne tisztességes hangmérnöki munka után egy kerékpáros jelenet:

PÉNZ PÉNZ PÉNZ

Támogathat egy filmet egy TV, vagy sok privát szponzor, vagy maga az állam is a Magyar Nemzeti Filmalapon keresztül. Ebből Magyarországon jó nagy katyvasz tud összejönni.

Ha egy kereskedelmi TV hozza létre a produkciót, akkor pénz látvalevőleg van, de a népbutítás, ripacskodás, a végletekig elkoptatott klisék kötelezően bekerülnek.

Mutatom:

Új sorozat indul a TV2-n Stohl András főszereplésével

Ha a privát szektor kalapozza össze a pénzt, akkor feltétlenül mindenki Volkswagen-csoportos autóval közlekedik, ha kell, ha nem. CBA, vagy OTP fiók előtt parkol le és egy jól felismerhető hotelben biztosan eltölt egy hétvégét.

A Filmalapos filmeknél nincs forráshiány, viszont feltehetően szintén nem a forgatókönyv, hanem a mutyi miatt dől a lé, ami drágán kínos produktumot szül:

Valószinűleg csak a puszta véletlennek köszönhető, hogy Ms. Rendező Dobó Kata és Mr Döntéshozó Andy Vajna élettársak voltak. Különben nincs is ezzel semmi baj, csak egy kissé bosszantó, hogy az adófizetők pénzén bontogatja valaki a rendezői szárnyait és nem a szokásos utakon.

Végezetül egy szubjektív lista azokról a magyar filmekről az elmúlt 25 évből, amiket jó szívvel ajánlok megtekintésre:

Hurok 2016 – Szélcsend 2014 – Szerelemtől sújtva 2003 – BÚÉK 2018 – Félvilág 2015 – Csak szex és más semmi 2005 – A nyomozó 2008 – Moszkva tér 2001 – Kincsem 2017 – Liza a Rókatündér 2015 – Hab 2020 – Presszó 1998

Véleményem a világjárványról (COVID)

Ha attól féltetek, hogy kimaradok a véleményalkotók táborából, akkor meg kell nyugtassalak Benneteket 🙂

Először is helyezzük a mostani világjárványt történelmi és ezáltal logikai kontextusba: nem az első és valószínűleg nem is az utolsó világjárvány tört ránk. Van erről egy remek ábrám (forrás: Visual Capitalist.com).

Amint látható, a COVID-19 csak gyenge kezdő a Bubópestis (14.század) és a Fekete-himlő (16. század) mellett, de az első világháború zárásaként kitört ‘Spanyolnátha’ a maga 40-50 millió áldozatával sem semmi. Mint az ábrán is látszik a Fekete-himlő az amerikai (ős)lakosság 90%-át elpusztította, valamint évente 400e európait ölt meg. A HIV vírusra ugyan már van gyógyszer, de 1981 óta 25-35 millió ember lelte halálát miatta, köztük több világsztár is (Rock Hudson, Freddie Mercury, Antony Perkins, Isaac Asimov, Rudolf Nureyev, Alexis Arquette).

Mondom ezt csak azért, mert Magyarországon valahogy még mindig az a nézet uralkodik, hogy ez az egész egy felfújt hiszti és ezzel csak a gazdagok (Bill Gates) járnak jól. Jobb esetben az egész csak megint egy nagy BIG RESET, amit arra talált ki a háttérhatalom, hogy minket rabszolgasorba taszítson. Legjobb esetben is az a nézet terjed, hogy ez egy sima influenza és vigyázzon magára az, aki fél, aki meg nem fél, azt hagyják élni. Uramisten, mennyi ostobaságot lehet olvasni erről magyarul!

Mindeközben Magyarország feltornázta magát a lakosságarányosan a 4. (!!!) LEGNAGYOBB emberáldozattal járó országává. Ha ebből kivesszük a két miniállamot, Gibraltárt (94 ember halt meg összesen) és San Marino-t (84 ember halt meg összesen), akkor a világon a MÁSODIKAK lettek a magyarok. Ez felfoghatatlan – és egyben hihetetlen, hogy az Orbán kormány ezt is sikeresen kimagyarázza (Gyurcsányozás, oltásellenes ellenzék).

forrás: Worldometers

Erre a magas számra is megvan természetesen a COVID tagadó hangos kisebbség válasza. Semmivel sem hal meg több ember, mint eddig halt meg bármiben.

Alattomos és veszélyes hazugság! Mutatom a számokat, amik az európai halálozási rátát mutatják. Az alábbi ábra a teljes lakosságra vetíti 2017-től a többlet-halálozást.

forrás: EUROMOMO

A 65+ évesek körében még nagyobb az emelkedés – majdnem kétszeres:

forrás: EUROMOMO

Érdekes a hullámzás, ami amúgy remekül mutatja, hogy különben is sokan halnak meg év elején, lehet találgatni, hogy mi lehet az oka – igen, a tavaszi D vitamin hiány által legyengült immunrendszer az esélyes befutó.

Fel nem fogom, hogy akik azt terjesztik, hogy ez csak hiszti, miért nem nézik meg a számokat.

Szeretném hangsúlyozni, hogy ezek a többlet-halálozási számok annak ellenére alakultak ki, hogy majd az egész világot igyekeztek bezárni és az utazások is nagyban lecsökkentek. El lehet képzelni, hogy mi történt volna, ha mindezek a restrikciók nem következnek be. És lépjünk át most egy pillanatra a fertőzőképesség területére.

Szintén nagyon látványos ábrák elérhetők arra vonatkozóan, hogy miért veszélyesebb a COVID-19, mint mondjuk egy ‘sima’ influenza. Van erre egy változó: R (reproduction rate). Az R szám definíciója, hogy a normál életben egy fertőzött ember hány másikat fertőz meg. Az alábbi ábrán látható, hogy míg az influenza R 1.3, addig a COVID 2-2.5, azaz a fertőzőképessége majd a kétszerese az influenzáénak. Ezen felül a tünetmentes lappangás ideje 1-4 nap helyett akár 14 nap is lehet, tehát a tünetmentes fertőzött 14 észrevétlenül napig fertőz (nyilván ez is emeli az R számot 2.5-re). Végül látható az ábrán, hogy míg az influenza 2%-ban okoz kórházi befekvést, a COVID már 19%-nál tart. A halálozás végül 0.1% helyett 1-3.4% (Magyarországon 3%, azaz 100 betegből 3 meghal). Itt az ábra:

forrás: VOX

Azaz minden olyan ember, aki ezzel példálózik életveszélyeset téved és megtéveszti embertársait. ezúton is üdvözlöm a szerencsevadász és ingyen promóra hajtó politikai aspiráns szélhámost, dr Gődényt.

A fentiek azt eredményezték, hogyha politikusaink nem akarják, hogy kihaljon az idős korosztály (fő szavazóbázisuk! – ugyan már nem aktívak, tehát ergo még spórolnak is vele, mert nem kell nekik nyugdíjat fizetni), akkor kénytelenek mindent lezárni. Most jutottam el logikailag Orbán Viktorhoz és ahhoz, hogy mi a fene is történt Magyarországon.

Ha visszaemlékeztek, Viktorunk az első hullám idején mindent lezárt (nagyon helyesen), ezáltal alig volt halott. Azonban történt egy kis bibi. Aki nem dolgozik, az nem is tud pénzt keresni, tehát vagy támogatni kell a lakosságot, vagy újra ki kell őket engedni. Viktor az utóbbit választotta, mivel vagy nem tudott, vagy nem akart támogatást adni a lakosságnak (munka alapú társadalmat épített ugye, hogyan is férne ebbe bele az, hogy maradjon mindenki otthon – ‘én pedig fizetem’?).

Itt jegyezném meg, hogy UK (ahol élek) 80%-os távolléti díjat fizet minden olyan munkavállalónak, aki nem tud dolgozni a COVID miatt. Majd egy éve. Ezért a UK államadóssága az egekben van, de úgy fest az állampolgárok élete itt fontosabb, mint a redvás pénz, amit majd amúgy is megtermelünk, meg elinflálnak úgyis a pénzügyminisztériumban (növekvő infláció) majd 5 év alatt.

Máris elérkeztünk a gordiuszi csomóhoz: hagyjuk az embereket dolgozni és ezáltal alacsonyan tartjuk az államadósságot, de szélesre kell nyitnunk a kórházak intenzív osztályának és a temetők kapuját, vagy hagyjuk az embereket otthon ülni és segélyezzük őket? Nos úgy fest, hogy minden országnak saját túlélési technikája volt. Magyarország a végére csúnyán elb@szta, mert nincs ingyen vacsora. Pedig ígéretes volt a kezdet. Az első hullám még akár túl is lőtt a célon, mert alig volt fertőzött, miközben az ‘elbizakodott’ nyugati országok bíztak az egészségügyükben (rosszul mérték fel, mert az egészségügy bírta, csak az emberek tüdeje nem).

Azonban szinte minden nyugati ország mostanra kisebb nagyobb szigorításokkal elnavigál most már a vakcinázásig, annak ellenére, hogy Európában tényleg lassan haladnak a dolgok, valamint van remek egészségügyük. Magyarország mindent a vakcinázásra tett fel, még olyan áron is, hogy kínai vakcinát tol az emberekbe (erről lent később), de ahhoz képest nem halad elég gyorsan, megelőzi még a sokat szidott USA is, ahol már a népesség fele lassan megkapta az oltást (325 milliós lakosságról beszélünk!). Izrael már túl van a 100%-on azaz egy dózist már mindenki kapott. Emlékszem olyan kijelentésekre, hogyha van vakcina, akár 1 millió embert is be tudnak oltani egy hétvége alatt.

forrás: coronavirus-vaccine-tracker

És akkor a végére néhány szó a vakcinákról. Remek ábrák vannak itt is elérhetőek, ha éppenséggel az ember tényleg tájékozódni szeretne. Szépen látszik a különböző vakcinák ára és típusa. Az is látszik, hogy a Szputnyik ára több, mint a kétszerese az azonos vektor alapú AstraZenecáénak. Csak mondom.

A kínai vakcina azért nincs benne listában, mert még nincs engedélyezve. A kísérleti 3. fázisban van még mindig. Különben a kínaiak USD 37.50-ért adták Magyarországnak a vakcinát*. (*Hungary revealed it was paying $37.50 per dose for the Chinese company’s vaccine and $9.95 per dose for the Russian Sputnik-V vaccine, adding it was publishing the purchase contracts to push for more transparency. forrás: newseu.cgtn.com). Érdemes összevetni a fenti árakkal!

Mindenesetre a legjobb vakcina az, amit megkapott az ember, úgyhogy ezért most éppenséggel nem hibáztatom annyira nagyon Orbánt, habár nem éppen olcsón jutott a szerhez, annak ellenére, hogy a legolcsóbban előállítható vakcina (sima gyengített vírust tartalmaz), még engedélyezve sincs, tehát a magyarokból kísérleti egeret csinált végül is és nem Kína fizetett a magyaroknak, hanem a magyarok Kínának, nem is keveset.

Ápdét: a kínai Sinopharm hatékonyságával kapcsolatos aggályok itt olvashatók: KLIKK IDE A cikk alig pár napos és ki is derül belőle, hogy a kínai vakcina még mindig a klinikai teszt fázisában van.

Mindenki döntse el, hogy mennyire jó üzletet kötöttek.

Izrael is ezt tette különben, de addigra már a Pfizer vakcinája legalább engedélyezve lett (ők is drágán vettek különben – USD 52.50 -et fizettek egy dózisért ).

Izrael jó drágán, de idejében megmentette a zsidó népet. Ráadásul már a teraszon üldögélnek és élik tovább az életet.

Végül soraimat egy jó kis ábrával zárom, azt mutatja, hogy hogy állnak a jelenlegi (01/Április/2021) állapot szerint a fejlett és fejlődő országok a vakcinázással és a halálozással. X tengely – vakcinázás, Y tengely – halálozás.

forrás: coronavirus-vaccine-tracker

Ja nem, még akarok írni pár sort Gődényről, aki veszélyesen sok követővel rendelkezik és a legeslegveszélyesebb dolgot műveli: igazságot kever hazugságokkal, tele van a mondandója logikai bakikkal és csúsztatásokkal, ráadásul egyetlen cél vezérli, közel akar kerülni a pártalapításhoz és a saját egóját növeszti. Olcsó bazári majom, aki elég okos ahhoz, hogy kerek egész mondatokat képezzen, de nem elég okos ahhoz, hogy értelmesebb dologgal tűnjön ki, mint a tanulatlan emberek félretájékoztatása.

forrás: partizán

Mi történt az Index-szel?

Óriási változások álltak be az Index háza táján. Mivel a kormánymédia ködösít, a ballibmédia pedig nagyjából nem elemez, ezért kénytelen az ember jobban utánanézni a dolgoknak.

Megpróbáltuk Nektek összeszedni mindazt, amit az Indexről tudni érdemes.

Először is fontos leszögezni, hogy az Index egy brand, egy márkanév, mint az Opel, vagy a Sport szelet. Az Opelt a jelenleg a PSA csoport, 2017-ig a General Motors gyártotta, a Sport szeletet 1989 óta az amerikai Kraft Foods.

Az Indexet, mint média terméket a mai napig is az Index.hu Zrt. ‘gyártja’, a hirdetéseit pedig az Indamedia Sales Kft értékesíti.

Impresszum

A dolgok teljes megértéséhez érdemes áttekinteni a történetet az elejétől:

Az oldal elődje egy abCd nevű multimédiás CD kiadvány volt, amely 1992-ben indult, majd rövid úton internetes magazinná fejlődött iNTerNeTTo néven. Tulajdonosa akkor az IDG Hungary Kft volt, főszerkesztője pedig Uj Péter (jelenleg 444!, de erre még kitérünk később). Az IDG Kft-ről azt érdemes tudni, hogy az amerikai IDG Inc. kiadó magyarországi tagvállalata, azaz amerikai tulajdon.

Az akkori csapat ki akarta vásárolni az IDG-től az Internetto-t, mert az egyre népszerűbb lett és egyre több befektető érdeklődött akár pénzzel a zsebben is. Mivel nem tudtak megállapodni, a szerkesztőség felállt és faképnél hagyták az Internetto-t és vele az IDG-t is.

Megalakult az INDEX, létrehozták az anyacéget is URL Consulting Kft néven. 1999-ben vagyunk! Főszerkesztő Nyírő András, akkori fő mecénásuk a Pannon GSM volt.

Viszanylag hamar megalakult az Index Zrt, első tulajdonosai az Inventrás Kőrösi Ákos és Szőllősi Gábor (75 százalék), az internettós Nyírő, Gerényi, Uj Péter és Kéki Balázs technikai szerkesztő (10 százalék), továbbá Braun Róbert történész, Reisz Attila, a Microsoft Magyarország közelmúltban leváltott ügyvezetője, valamint Kövér József és Edward Sanborn pénzügyi magánbefektetők. A kör Nyírő távozása után további befektetőkkel bővül, és opciós részvénycsomagot kapnak az alkalmazottak is. A menedzsment tagjai: Kőrösi Ákos vezérigazgató, Braun Róbert vezérigazgató-helyettes, Uj Péter hírigazgató, Gerényi Gábor tartalomfejlesztési igazgató, Szabó Ákos kereskedelmi igazgató és Verhás Péter fejlesztési igazgató – a két utóbbi szakember a Graphisofttól, illetve a Compaqtól igazolt át az Indexhez.

2000-re Nyírő feloldhatatlan konfliktusok miatt távozik az Indextől, de ekkor még szó sincsen politikai nyomásról, vagy a politika közeledéséről, tisztán üzleti ellentétek vezettek a távozásához.

Közben azért népszerűvé vált az Index az egyedien pimasz, fésületlen hangvétel miatt, amely olyan, az Indexnél sztárrá váló újságíróknak volt köszönhető, mint pl. Szily László (később Cink, majd 444), valamint Tóta W. Árpád (ma HVG). Az írások színvonala időnként hullámzó volt, de persze ez nem jelenti azt, hogy nem lehetett komolyan venni az Index-et. Nagyon sok alapos oknyomozó riport jelent meg a portálon pl. Dezső Andrásnak köszönhetően.

Az első olyan jelet, ami már akár politika-közeli befolyást is sejtethet 2002-re datálhatjuk. Ekkor vette meg az Index Zrt-t a Wallis Rt, amelynek akkori vezérigazgatója Bajnai Gordon volt (igen, az a Bajnai Gordon, aki 2009-ben ügyvezető Miniszterelnök lett). Az akkori adásvételt a 2001-es Dotcom válság okozta pénzügyi zavar okozta, azonban erre a befektetői körre már nem lehet ráhúzni, hogy politika-mentes lenne.

Bajnai Gordon – Wallis Rt

2005-ben újabb tulajdonos-váltás történt, az új befektető Nobilis Kristóf (független üzletember) és Spéder Zoltán (akkori OTP alvezér), az új vezérigazgató pedig Vaszily Miklós (akkor még részvényelemző üzletember, mára NER lovag) lett – igen, az a Vaszily Miklós, aki később részt vett az Origó “Origósításában” és a TV2 jelenlegi remek mocsár- stílusának kialakításában.

Ők így látják

De ne feledjük, még csak 2005-öt írunk, azaz bőven a 2010-es “fülkeforradalom” előtt járunk.

A politikai hatalom ekkoriban vastagon a ballib oldalé – 2002-2004-ig Medgyessy, 2004-2009-ig Gyurcsány, majd 2009-2010-ben Bajnai volt a Miniszterelnök. Csak a miheztartás végett.

Csak mondom, hogy akkoriban senki sem állt fel, hogy az Index Zrt. függetlenségéért aggódjon. Azaz várjunk csak? Ahogy tellik múlik az idő, sorra állnak fel az akkori főszerkesztők, mind a NER létrejötte után:

2010 áprilisában távozott Bodoky Tamás, 2011 augusztusában Tóta W. Árpád és Bede Márton, majd 2011. szeptember 30-ával Uj Péter főszerkesztő is lemondott, hogy 2 év múlva megalapítsa a 444!.hu-t. Egyöntetűen mind azért állt fel, mert politikai befolyási kísérletet kellett megéljenek.

Uj Péter 2013-ban a 444! indulásakor

A 444! különben Jeti Válasz néven akart elindulni, ami feltehetően jogi okok miatt nem jött össze. A tulajdonlásról itt tudsz olvasgatni (2014-es cikk).

2017-ben Uj Péter ezt írta: KLIKK a CIKKRE

Orbánék persze a hatalomátvételt követően megpróbálták kivetni a hálójukat az Indexre, amely a (viszonylagos) függetlenségével a mai napig mélyen beágyazódott tüske a körmük alatt. 2017-ben derült ki, hogy még 2014-ben az akkor még maximálisan Orbán-szövetséges Simicska Lajos opciós elővételi jogot szerzett a portált kiadó cégre. Szerencsére ezzel már csak a 2015-ös G-nap után élt. Ez nagyon fontos momentum, ugyanis jól mutatja, hogy 2014-ben, azaz 6 éve már NER-közeli oligarchák martaléka és játékszere az Index Zrt, ami azért szomorú, mert kurvára nem volt róla senkinek sem annyira tudomása. Mert nem figyeltünk eléggé.

Csak egy napig volt a Mészáros Lőrinc előtti időszak legnagyobb oligarchája tulajdonos, hogy aztán bosszúból átadja az Indexet egy alapítványnak (Magyar Fejlődésért Alapítvány), ezzel védve meg attól, hogy az ORIGO.hu sorsára jusson. Az alapítvány egy cég tulajdonában van, amit az Index jogásza, Bodolai László tulajdonol (NP Nanga Parbat 17 Zrt.) és így nagyjából ő egy személyben igyekszik lavírozgatásssal biztosítani a tartalmi függetlenséget. Addigra Simicska már összebalhézott Orbánnal, ne feledjük!

Azért tisztán látni lehet, hogy a NER szépen lassan szisztematikusan bevásárolta magát az Index Zrt-be, hiába is dugdosták alapítványba és adták a céges jogásznak, akiben mindkét oldalon megbíztak, végül 2018.09.18-án, azaz 2 éve ezt írta a szerkesztőség az INDEX címlapra, ez fontos, ezért idemásolom szó szerint:

“Évek óta a frontvonalban érezzük magunkat. Mint egy világháborúban. Hol a Vörös Hadsereg söpör át rajtunk, hol a Wehrmacht, mi meg csak kapkodjuk a fejünket. És van, amikor vészjósló a csönd. Talán ez a legrosszabb. Hetek óta lehetett tudni, hogy valami készül körülöttünk, és a csönd most tört meg. A legfontosabb: az Index.hu Zrt. részvényei a Bodolai László irányítása alatt működő Magyar Fejlődésért Alapítvány tulajdonában maradtak. Ami változott: az Index legfontosabb partnerei – a hirdetéseket értékesítő CEMP SH, valamint a szerkesztőségi rendszert biztosító és fejlesztő cég – Ziegler Gábor és Oltyán József tulajdonába kerültek. Ugyanez a két ember cégein keresztül megvásárolta Bodolai Lászlótól az NP Nanga Parbat 17 Zrt.-t, ami a Magyar Fejlődésért Alapítványt alapította.

A jelenlegi helyzetben két garancia van arra, hogy az Index úgy működjön, mint eddig.

  • Az egyik a jelenlegi alapítványi konstrukció. Amíg ez nem változik, a kuratórium egyetlen tagja Bodolai László marad, a szerkesztőség szabadon dolgozhat.
  • A másik a mindenkori főszerkesztő, akit – úgy, mint eddig – a szerkesztőség megbecsült tagjai közül választ a szerkesztőség, és támogatja bizalmi szavazáson.

Ha így marad, akkor hiszünk abban, hogy maradunk, akik voltunk, a tartalmi függetlenségünkön csorba nem esik, és azokkal dolgozhatunk, akikkel mi jónak látjuk. “ – és ezzel a lendülettel létrehozták a híres hírhedt INDEX függetlenség barométert.

Sok cikket olvastam ebben a témában és sokat kutakodtam, Bodolai ma is fűnek fának nyilatkozik, azonban soha senki nem tette fel a kérdést neki, hogy vajon mi a fészkes fenéért adta el a két NER lovagnak, Zieglernek és Oltyánnak a függetlenséget úgy ahogy biztosító alapítványt tulajdonló céget? Megzsarolták? Sarokba szorították? Ki tudja. Ha bárkinek van ilyen jellegű infója, ne tartsa magában, írja meg kommentben.

Innen már nagyon gyorsan követték egymást az események.

A fent leírt és 2007 óta tartó próbálkozások után végül Vaszily Mikós 2020-ban ismét megjelent az Index háza táján, mivel bevásárolta magát az Index Zr-nek reklámokat szállító Indamedia Zrt -be (50%-al) – ez a cég értékesíti az Index.hu mellett a Velvet, a Totalcar, a Dívány, a SóBors, a Femina, a Retikül, a Női friss, a Napi.hu, a PORT.hu, az Indavideó, az Indafotó és az  Indamail hirdetési felületeit.

Namost addigra Vaszilynek elég rémes híre volt, a fent leírt Origo.hu és TV2 átalakítás miatt (akinek tetszik a két média nívója az tegye fel a kezét), ergo, ha egy ember bekopogtat két ajtón, ahol szétdúl két családot, akkor feltehetően a harmadik ajtón való kopogtatása sem azt fogja jelenteni, hogy kürtős kalácsot hozott a tarisznyájában.

Elkezdődött a dolgozói kopogtatás is Bodolai ajtaján: “mi van, mi történik, nagyon közel van már a NER, már átlépte a küszöböt is!” Bodolai nyugtatgatta a szerkesztőséget és Dull Szabolcs főszerkesztőt, azonban a gát már áttört.

Dullék átállították a barométert “veszélyben”-re, valamint feltehetően rohangászott fűhöz-fához (én is ezt tettem volna).

Kirúgták. A szerkesztőség pedig felállt. Az Index ebben a formában eddig tudta magát tartani, elveszett.

Most 2020 augusztusában itt tartunk, ótvar nagy hazugságok jelennek meg a NER-es médiában arról, hogy Gyurcsány, meg újbaloldal, meg régi baloldal, meg Döbrögi uram nem foglalkozik magáncégekkel.

Azt hiszem, hogy akinek egy kis szövegértése van, az látja, hogy ebből egy árva szó sem igaz és merő kitaláció. Azért nem mondom, hogy fake news, mert ezt a kifejezést is lejáratták ők maguk.

Mostanában azért magához tért a NER sajtó és nem hord össze már hetet havat, abban elsőre tényleg van logika, hogy a jelenlegi baloldali liberális média-köröknek is jól jött az Index szétzilálása üzletileg. De csak elsőre. Másodikra már nem, mivel már az ezt megelőző 21 évben is tehettek volna az Index ellenében, a folyamat nagyon szépen kirajzolódni engedi a NER lassú, könyörtelen, szívós befolyásszerzését, aminek ez lett a vége.

Nem gondoljuk, hogy az Index szerkesztőség általi elveszejtése nagy örömmel töltötte volna el a NER-t és Döbrögit. A bonyolult tulajdonlási struktúra is mutatja, hogy nem nyílt hatalomátvételt akartak, hanem szépen lassan rátelepedni az Indexre és kiherélni – különben ez meglepően sokáig sikerült is. Az igazán szemfüles olvasóknak biztos feltűnt, hogy komoly oknyomozó cikkek régen nem jelennek meg az Indexen. Oda-oda szurkáltak ugyan a NER-nek, az önkormányzati választások elveszítésében tutti, hogy nagy szerepe volt az Indexnek, gondolom ez is eredményezte a folytó kéz további szorítását most.

Azt sem hisszük ugyanakkor, hogy a 2022-es választások előtt ne jönne nekik jól, hogy eltűnt az Index a jelenlegi formájában, aligha sikerül COVID közepette elindulni egy új újságnak 2022-ig. Az pedig újabb biztos 4 év a NER-nek és Döbröginek. Sok kicsi sokra ment eddig is. Még egy fa dőlt ki az erdőben.

Balul is elsülhet azonban a dolog: ha a szerkesztőségnek sikerül összegründolnia az induláshoz becsült 4-500 millió forintot, akkor a 444! + HVG + 24.hu + RTL Klub + #leszmásik szerkesztősége elég ütős ellenzéki hangot üthet meg és messzire hallható lehet a szavuk.

Ennél többet erről a kérdésről egyelőre nem tudunk írni, akit igazán érdekel, hogy mi történt, az bőven tud a fentiek alapján tájékozódni és keresgélni. Szívesen várjuk a véleményeteket lent a kommentekben, azonban a szólásszabadságban csak addig menjetek el, hogy ne kelljen törölnünk a kommenteket. 😉

“Hi-fi” építés kezdőknek

Biztosan nagyon sokan vannak úgy vele, hogy szeretnének relatíve jó minőségű zenét hallgatni otthon, de nem tudják milyen lehetőségeik vannak. Nekik szeretnék segíteni egy olyan megoldással, ami minden várakozást felülmúl és közben minden költséget alulmúl!

Az itt felsorolt eszközök még az is lehet, hogy jelen vannak otthon, vagy a szülőknél, nos ideje elkezdeni körbenézni.

Célom, hogy leszoktassam kedves ismerőseimet a telefon hangszóróján történő zenehallgatásról és lapos TV hangszóróján történő filmnnézésről. 🙂

Menjünk szépen sorban. A zenehallgatáshoz minimum elengedhetetlen eszközök a következők:

– hangszórók

-erősítő

-forrás (CD, kazetta, TV, telefon)

Hangszórók:

sok háztartásban vannak elfekvő hangszórók a sarokban, sokan már nem is használják őket. Nos ideje leporolni és szolgálatba állítani őket. Ilyenre gondolok például:

$_58

Természetesen lehet ennél jobb hangszóró is kéznél, annak csak örülünk, gondolom keveseknek van a sarokban B&W hangfala használaton kívül. 🙂

Ha esetleg hiányt szenvedsz hangszóróval, akkor vegyél egyet Jófogáson, vagy Marketplacen. Írd be a keresőbe, hogy “hangfal” és keresgélj addig, amíg méretben és árban megfelelőt nem találsz.

Erősítő:

ez sem megkerülhető, azonban van pár tény, ami hasznunkra lehet. Sokaknak van régi elavult mini hifije, ami már régen nem játszik le CD-t és ezért félre lett téve hangszóróstul. Nekünk bármilyen erősítő, vagy mini hi-fi megfelel, aminek van hátul legalább egy audio bemenete . Keresd az AUX-IN feliratot hátul és az alábbi csatlakozókat:

lp-p1000_w_aux-in

Példaként bal oldalon egy sima 3.5mm-es Jack dugós bemenetet találsz (AUX2IN), jobbra egy úgynevezett RCA bemenetet (AUX1IN). Ezek közül bármelyik megfelel. Sajnos azonban ez minimum követelmény, amennyiben nincs ilyened, akkor keresgélni kell megintcsak Jófogáson, vagy Marketplace-en megfelelő cucc iránt.

_181671580614562

 

Források:

ez teljes mértékben Rád van bízva, én most egy egyszerű (de mégis összetett) megoldást mutatok be. Jelen esetben van egy Tv-nk (mozizni), egy telefonunk (zene, youtube) és mondjuk van még egy régi CD játszónk, amit már nem használunk.

Felvetődik a kérdés, hogy miként kötünk össze 3 forrást egy szerencsétlen erősítővel?

Itt jön az első trükk.

Venni kell egy filléres kütyüt. Ez “mini stereo audio mixer” néven fut és kb 3-4e Ft-ba kerül. Nem kell áram hozzá, mert egyszerűen csak csatlakozást teremt és oszt el, a jeleket viszi majd, nincs szüksége áramra, nem is romlik el.

Aliexpressen itt lehet kapni például.

Ez a kütyü nem másra jó, mint ad 4 bemenetet, egybe köti őket és ad egy kimenetet, amit pedig rá tudsz kötni a kivénhedt erősítődre.

 

2020-01-22_145523

 

Elhanyagolható a minőség romlása, mivel nincs benne aktív alkatrész.

Kelleni fog még egy kütyü, ami pedig a telefonból jövő zenét teszi rá az erősítődre, mégpedig vezeték nélkül, Bluetooth-al. Bluetooth Receivernek nevezik. Természetesen csak a vevője vezeték nélküli, a kimenetet kábellel kötöd majd az erősítődre, vagyis jelen esetben a mixerre.

Egy általam tesztelt darabnak elfogadható a minősége és mindössze csupán 2e Ft-ba kerül AliExpressen –> ITT

 

Kábelezés:

Nos nincs más teendőd, mint minden forrásodat összekötni a kis keverővel, majd a keverőt az erősítőddel. Még a legrégebbi TV-nek is van legalább egy fülhallgató kimenete, a bluetooth adapterhez adnak kábelt. Kell még egy kábel a kis keverő és az erősítő/mini-hifi közé és készen is vagy!


 

 

Hangsúlyozom, a fent leírtak a létező legolcsóbb megoldásra törekedtek, természetesen ezek közül bármelyik eszközt (TV, erősítő, hangfalak, Bluetooth receiver) cserélheted drágábbra bármikor, az alap logikán nem fog változtatni. Egy wireless receiver minőségtől függően kerülhet akár 300e Ft-ba is. 🙂 De egy erősítőnél is a csillagos ég a végállomás.

home-theater-speakers

Azt ugye tudjuk, hogy a leggyengébb láncszem határozza majd meg a teljes rendszer minőségét, ezt nem árt szem előtt tartani.

A fenti leírt “hifi” torony akár kijöhet 10e ft alatt és egy óra kábelezéssel, ha összeszeded és leporolod a régi cuccaidat. utána lehet építkezni!

 

Hajrá!

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Zenehallgatási szokások – hálózati lejátszó

Tegye fel a kezét, aki még mindig CD-t hallgat otthon. Ön igen? Nos, kisebbségbe szorult!

A zenehallgatási szokások nagyban megváltoztak az elmúlt időszakban. Menjünk szépen sorban. Volt kezdetben a kazettás/orsós magnó, a lemezjátszó, majd jött a CD a 80-as években. Szórványosan megjelentek a Super Audio CD-k, DVD audiók a minőség szerelmeseinek, azonban ők nem terjedtek el széles körben.

Az mp3 formátum (azaz a digitálisan tárolt formátum) megjelenésével a lemezkiadók is ébredezni kezdtek és szépen lassan bekúszott a letölthető zene a köztudatba, mára már – ha nem is sok- számos szolgáltató közül választhat az, aki nem kereskedelmi rádión szeretne zenét hallgatni. Spotify, Deezer, YouTube Music, iTunes esetleg a minőségibb Tidal.

Kevesen tudják, hogy a Tidal kivételével ezek veszteséges tömörítéssel tárolt zenék, azaz nem érik el a még a CD minőséget sem.

Eddig rendben is vagyunk. Mi történik akkor, ha hazaér és folytatni akarja otthon a zenehallgatást? Sok felhasználónak fogalma sincs, hogy mi mindent össze lehet vadászni használtan az Ebayen, vagy akár új eszközökből egy kis hozzáértéssel.

Egy ilyen eszköz szeretnék bemutatni:

 

Kevésbé ismert válfaja a modern otthoni zenehallgatásnak a hálózati lejátszó (network receiver/network player néven fut). Nem CD-ről (habár a Pioneer gyárt CD-st is) vagy kazettáról játssza le a zenét, hanem:

  • Streaming szolgáltatókról – pl.Spotify-ról
  • Pendriveról/merevlemezről
  • hálózatról (NAS szerverről)
  • Internetes rádiókról
  • Bluetoothról

Noha kezdetben kissé drágák voltak, Ebayen már ki lehet fogni olcsón is őket, pár 10e Ft ért.

 

Mi értelme mindennek? Nos ezek az eszközök gyönyörűen szólnak, képesek nemcsak mp3, FLAC,  de nagyfelbontású file-ok kezelésére is. Emellett a digitális/analóg átalakítás minősége jelentősen meghaladja a telefonra jack dugóval rákötött erősítőét vagy a Bluetooth (szintén veszteséges) kapcsolatét. 🙂

Néhány lejátszó színes kijelzővel is rendelkezik, ezek alkalmasak az éppen lejátszott dal lemezborítóját is megjeleníteni, de ez már csak a hab a tortán.

 

Tegye fel a kezét, akinek igénye van egy –> HIFI minőséget olcsón – kezdőknek –  cikkre!

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Elektromos autók – Going electric

Azt hiszem kijelenthetjük, hogy az elektromos autók terjedésének csak a legelvetemültebb benzingőz imádók nem örülnek.

A technika kétségtelenül terjed, annak ellenére, hogy számos problémát kell még megoldani, kezdve a felhasználók “range-anxiety”-nek nevezett úgynevezett “hatótáv szorongás”-ától a töltési lehetőségek tömeges elterjesztésén keresztül, az ipari elektromos hálózat felfejlesztéséig.

1561745287_Avoiding-Range-Anxiety-with-an-EV-Road-Trip-Checklist-Natural-Resources-Defense-Council

Írásom nem törekszik teljeskörűségre, csak azokat a témákat érintem, amik a profilomba vágnak. Azaz paranoid, összeesküvés-elmélet gyártó és tudattágító, alternatív aspektusba helyező. 😀 Na jó ezt csak azért mondom, mert sok kritikát kapok amiatt, hogy miért izgatom magam a környezetemet körülvevő dolgokon.

Engem az elektromos autó jelenség egyáltalán nem zavar, jelenleg is hibrid autót hajtok, annak ellenére, hogy itt az Egyesült Királyságban, ahol élek az ilyen autók presztízse a béka segge alatt van. Az angoloknál nagyobb petrol-head népség kevés van.

motorway-jam-1

Azért ragadtam billentyűzetet, mert autós újságíróink egy része még mindig ellenérzésekkel viseltetik az elektromos és hibrid autókázás iránt (Vályi István például a speedzone.hu egyik arca), aki a LEXUS 12 éves hibátlan hibridjének használt autó tesztjében annyit mondott, hogy erről az autóról nincs mit mondani. Jah, elektromos és benzines vegyes hajtás, regeneratív fékezés, hőszivattyús légkondi és fűtés, 9 literes városi fogyasztás 3.3-as V6-os motor mellett. Tényleg uncsi.

A másik véglet Karotta, aki leplezetlen lelkesedéssel borul le az új technika előtt.

Megjegyzem mindkettőjüket nagyon bírom és követem őket, azonban nagyon hiányolom azt a fajta utánajárást és tájékoztatást, amiből kiderülne, hogy az elektromos autó nem új és nem gyermekcipőben járó jelenség, amitől félni és kiforratlansága miatt tartani kell.

Tézisem nem más, minthogy az elektromos autók mesterségesen lettek visszatartva a nagyközönségtől.

Kezdjük az elején. Az első elektromos automobil, hívjuk mostantól EV-nek (Electric Vehicle) az autózás hajnalán jelent meg, közvetlenül a konflis után 1835-ben (!!!).  Azaz 35 évvel az első robbanómotoros automobil előtt. Ezek füstöltek, nehéz volt őket beindítani és karban tartani is, míg az EV-be csak be kellett ülni és menni vele, aztán tölteni. Hatótávjuk 30-40 mérföld volt, azaz 45-60km egy töltéssel. Hamar el is terjedtek, a 20. század elejére számtalan modell állt rendelkezésre.

6a00e0099229e888330133ecda7bd2970b

Akit érdekel a teljes, 1907-es EV katalógus, >>ITT<< megnézheti. Személyautók és teherautók is.

Ami a zajszintet illeti, íme egy 1912-es EV működés közben.

1899-ben egy hatótáv-rekord is felállt: 160km-t tettek meg egy Baker EV-vel. 1901-ben a francia Louis Krieger 307km-t tett meg egyetlen töltéssel, ez a rekord 1942-ig állt. Aztán 2009-ben a Tesla Roadster 501km-t tett meg, amivel megdöntötte az 1942-es rekordot.

1914-ben Henry ford, aki forradalmasította a sorozatgyártású autókat és Thomas Edison, aki pedig az elektromosság fejlesztésében szerzett elévülhetetlen érdemeket még együtt dolgozott az elektromos autón. Nagy terveket szőttek.

2019-11-06_150004

2019-11-06_150444

Hittek benne, hogy hamarosan az elektromos autózásról fog szólni a közlekedés, ami épp csak beindult akkoriban.

Nem ünneprontó akarok lenni, csak azt sugallom, hogy 2009-ben a nyálunk csorgott, hogy Elon Musk milyen innovatív, miközben egy 100 éve rendelkezésre álló és félreállított technológiát porolt le.

De hagyjuk is a régmúltat, az elektromos autózást titokzatos módon  kiszorította az olaj alapú belsőégésű motor, egészen drámai módon alakítva át a mindennapi életét milliárdnyi embernek.

Légszennyezés a nagyvárosokban, rettenetes méretű szervizhálózat. Sikerült a fejlett nyugati emberek torkán lenyomni azt az árat, amit a mobilitás oltárán fizettek. Mindez nem lett volna lehetséges, ha ezek a találmányok nem lettek volna erőnek erejével eltitkolva. Márpedig el voltak. Ennek bizonyítására ugorjunk egyet a közelmúltba, a 90-es évek végére – 2000-es évek elejére.

Három ismert giga autógyártó cég is komplett és remekül működő elektromos autókat fejlesztett szépen csendben, csak amiről tudunk. Ki tudja milyen projektek lehettek még futtatva.

A General Motors kifejlesztette és 1997-1999-ig árulta (pontosabban lízingeltette) az EV1-et. Egészen pontosan 1117 db-ot.

ev1

autowp.ru_gm_ev1_4.jpg

best_ev1_picture_1-502x384

 

A Honda az EV Plust.

Tüneményes kis elektromos autó volt, nem lehetett megvásárolni, csak lízingelni. Pár év után, mikor lejárt a lízing, nem voltak hajlandóak eladni a bérlőknek, begyűjtötték őket és bezúzták.

1920px-1997-1999_Honda_EV_Plus_01

Instrument_panel_of_a_1997-1999_Honda_EV_Plus_02

Igen, jól látjátok! Már akkor 41.682 mérföld volt benne. Gond nélkül futott ennyit. 100 mérföldes hatótávval, NiMh akksikkal. Aztán bezúzták, mint a többit.

 

A Toyota a RAV4 EV-t.

 

toyota-rav4e-electric-vehicle-san-francisco-march-2010_100309167_l

s-l1600-6-3

 

2002-ben dobták piacra, óvatosan lízingelve szintén. Pár gazdagabb ember megvehette, nem úgy, mint az EV1-et és az EV Plust, ami nem volt eladó semmiképpen. Ezekből emiatt ma is fut még egy pár Amerikában. Van olyan, ami még most is fut az akkori aksikkal, több, mint 100.000 mérfölddel.

Mindhárom típus kereskedelmi forgalomban volt a 90-es évek végén 2000-es évek elején, összesen 5000 db alatti szériáról beszélünk, tehát felfoghatjuk egyfajta társadalmi kísérletnek is.

Ami ezután történt az szégyenletes. A kocsik rendkívül népszerűek voltak a felső középosztály köreiben, imádták őket. Olcsón fenntartható, környezettudatos és megbízható gépek voltak. Az óriási dugókban csak álltak és nem szennyeztek.

A  GM viszont még 1994-ben megvette a NiMh akksi gyártás jogát a tulajdonostól az OVONICS-től. Lett belőle GM-OVONICS. 2000-ben sunyiban a Chevron és a Texaco – két olajcég – megszerezte az EV-khez nélkülözhetetlen  akkumulátor gyártáshoz tartozó szabadalmak nagy részét a GM-től. Az akkoriban használt NiMh akksik így hamarosan elérhetetlenek voltak a közönség részére, mivel hogy, hogy nem a gyártásuk megszakadt. Nem volt hát utánpótlás, a gyártók pedig a bérlők hangos tiltakozása ellenére döntöttek. A híres színész, Danny DeVito is köztük volt különben, de ez sem volt elegendő.

A lízingidőszak lejártával visszavették a bérlőktől és egyenesen a zúzdába küldték őket. Hát nem érdekes, hogy pont a Texaco tulajdonolja az akkumulátorgyártás jogait?

gmboob8

2019-11-06_144544

 

Az EV-1 ből mára alig 2-3 példány maradt fent, azokat is egyetemek kapták kísérletezgetni zárt területen, rendszám-mentesen.

18vjdirp1ecjgjpg

2019-11-06_144345

Itt két elzárt területen levő egyetemi EV1-et láthattok. Az egyik legalább zárt helyen van a másik már rohad, veri az eső, süti a nap.

A Hondából tudtommal egyetlen darab sem maradt fent, mindet bezúzták. A Toyota RAV4 EV-ből még fut pár darab az utakon (4-5db), az egyiket ez a hölgy próbálja életben tartani. Éppen most a napokban számolt be róla, hogy csodával határos módon talált egy karambolos autót, amiben évek óta érintetlen az akksi. Meglepetésére a NiMh akksik évek alatt sem mennek tönkre az állásban, hát beépítette a sajátjába és VOILA, működött!

2019-11-06_145546

Mostanra kezd helyrebillenni a rend. Terjednek ismét az elektromos autók. Mivel immáron elhárultak az akadályok és ömlenek a fejlesztési pénzek az iparágba, minden multi fejleszt ezerrel, Kínában már évek óta milliószámra futnak az elektromos autók. Itt egy furán bontott ábra.

Top_PEV_global_markets_stock_2017_final_with_California

Website_E-Mobility_Sales_EN_1163

Végül egy személyes élmény. 2011-ben én még nem tudtam, hogy elektromos autók ennyire az előszobában vannak és Stuttgartban lehetőségem volt kipróbálni egy elektromos A osztályos Mercit egy háztömb körüli kör erejéig. Hát a nyálam csorgott.

DSC00196

Folyt. köv.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Prius 2 vagy Prius 3? Összehasonlítás.

Sokak fejében merül fel, melyik a jobb választás, a 2-es, vagy 3-as Prius? Mivel nekem mindkettőhöz volt évekig szerencsém, tulajdonosként kívánok rövid segítséget nyújtani tapasztalataim megosztásával.

A P2-esem 2009-es gyártású volt és T-Spirit felszereltségű, kb 250-300e km futásteljesítménnyel. Navigáció és automata parkoló-asszisztens is volt benne, utóbbit párszor viccből kipróbáltam, de gyakorlati hasznát nem vettem, mivel kissé nehézkesnek találtam.

A jelenlegi autóm 2010-es P3, T4 felszereltséggel. Nincs benne navi sajnos és parkolás segítő extrák sem.

Lássuk tehát az összehasonlítást.

Küllem:

Azt hiszem vitán felül áll, hogy a P3 a legjobban sikerült forma mind közül, habár mindent egybevetve sem tartozik a legizgalmasabb formák közé egyik sem és akkor még finoman fogalmaztam. Őszintén szólva nem is értem a dizájnereket, hogy egy ilyen high-tech meghajtású  autót miért terveztek ennyire lúzerre (P2 biztosan az). A fél világ rajtunk röhög, indokolatlanul. Lehetettt volna egy menő dizájnja is.

priusy5Jól látható, hogy a P3 övvonala jelentősen emelkedik, ezért jóval sportosabb érzése van a szemlélőnek, vállalhatóvá vált a dizájn.toyota_prius_persona_special_edition_15_02.jpg

1A_640

A P2 övvonala alig emelkedik, ezért bumfordi jellege van. Ráadásul a P3-hoz rendelhető 17″-es felni, ami szintén előnyére válik. Biztosan lehet a P2-re is illeszteni, de gyárilag nem volt rendelhető és én még nem is láttam olyan P2-t, amin lett volna. Összességében a P2 számomra szinte érthetetlenül ronda.

 

PriusPLYN

kép: hát ez sem sokat segít a bumfordi dizájnon

 

Beltér:

Azt hiszem itt is a P3 javára billen a mérleg nyelve. P2 nem szokványos, P3 inkább az.

$_10

P2

Habár a P2 kezelése is rendkívül kényelmes volt, azért a P3 műszerfala jelentősen modernebbre sikerült. Ugyanakkor meg kell említeni, hogy a P2 kijelzőjén sokkal igényesebb és informatívabb grafikai elemek voltak, mint a P3-én.

Helykínálat és ülések tekintetében nem látok lényegi különbséget, akkorát semmiképpen sem, ami hűha élményt okozott volna.  A P3-ban viszont szerintem olcsósítottak egy árnyalatnyit a műanyagok minőségén. Pl a P2 kesztyűtartójának műanyagja határozottan puhább és filccel bélelt volt, P3 bántóan keményebb és kopogósabb, bélelés nélkül. Nem zörög semmi, de jó kemények a műanyagok.

FONTOS, hogy a P2 rendkívül jellegzetes istállószaga eltűnt a P3-ban. Megoszlanak a vélemények, sokan azt mondják, hogy az akksipakk szellőzése volt visszavezetve a P2-ben az utastérbe és ezért volt istállószag, sokan arra esküsznek, hogy a felhasznált műanyagok miatt. Én nem tudom, de az biztos, h nem szerettem a P2 szagát.

Kezelhetőség/funkciók:

A P3 jóval dinamikusabb, sportosabb, főleg  45-ös gumikon. Rugózása kissé feszesebb, de még bőven nem pattogós, nagyon kényelmesnek találtam mindkét autót.

P3-ban megjelent a vezetési mód választhatósága.

maxresdefault

Az ECO mód felel meg leginkább a P2 alap vezetési stílusának. Lusta gázpedál kezelés, csökkent légkondi hatékonyság. Más különbség nincs.

P3-ban én nem használom az ECO-t, Power módot is csak hirtelen kigyorsításnál (körforgalom, autópálya felhajtó, előzés). ECO-ban idegesít, hogy nem reagál kellően a gázadásra. Power módban ugrik a kocsi, ami részben a lineárisabb gázpedál kezelés, részben az elektromotor agresszívebb rásegítése miatt van. Összteljesítményünk így is úgy is azonos, ECO módban is le lehet padlózni és az eredmény ugyanaz lesz.

EV módot kitették könnyen elérhető helyre, de továbbra sem látom sok értelmét, a kocsi – amennyiben a computer engedi – amúgy is kisebb sebességnél (kb 50km/h-ig) EV módban halad, ha pedig EV módba teszed, simán felülírja egy nagyobb gázfröccsnél és bekapcsol a motor. Hatótáv EV módban kb azonos, mondjuk 1-2km mindkét típusnál.

Nagy különbségek vannak a tempomatnál, P3-ban sebességtartó a tempomat lejtőn is, azaz a kocsi visszatöltéssel igyekszik fékezni az autót (üzemi féket nem használja – nekem), tehát lejtőn is elég jól tartja a sebességet.

Érdekesség: kitapasztaltam, hogy berakom az elérhető legkisebb sebességnél (40km/h) a kocsit tempomatba és onnan manuálisan gyorsítok a gázpedállal. Ha leveszem a gázról a lábam, a kocsi agresszíven lassít az eredetileg beállított 40-es sebességre, sokkal nagyobb a visszatöltés mértéke, mintha csak “simán” levenném a gázról a lábam. Így sokkal jobban lehet fék kímélőben utazni. P2-vel ez az opció sajnos nem él, legalábbis nem emlékszem rá, hogy működött volna.

Sok vita volt fórumokon a B üzemmód használatával kapcsolatban. Nos én nem akarok senkinél sem okosabb lenni, az biztos, hogy én azonnal B-be teszem a váltót, amint dinamikus lassításra van szükség, kímélem vele az üzemi féket. Piros lámpa hirtelen vált előttem, hirtelen lassítani kell –> B. Szeretem, megszoktam, nem okoz gondot. Feleségem ugyanakkor soha egyszer sem teszi B-be a kocsit. Szinte látom is magam előtt, ahogy kopik az üzemi fék. 😀 Fontos tudni, hogy B állásban nem működik a tempomat.

Apropó fék. P3 fék és ABS kezelése jobb. Alig észrevehető az ABS és a fék működése, gyorsabb az algoritmus. P2-ben vizes csatornafedőre érve ABS elveszi a féket és jópár tized másodperc eltelik, mire újra felépült a fékerő, ami pont elég egy kisebb szívrohamhoz, vagy egy ráfutásos kocchoz. P3 nál is megvan ez a jelenség, de jóval kellemesebb. P2-ben kissé érezhető volt az üzemi fék elindulása a visszatermeléses fékezést növelni. P3-ban szinte észrevehetetlen.

 

Vezethetőség/dinamika:

 

Mindkét kocsi nagyon szintetikusan vezethető, kevés a visszajelzés az útról. Én ezt szeretem. Átülve feleségem MINI-jébe olyan, mintha visszaléptem volna 20 évet az autózásban. Ez inkább koncepció, mint hiba. P2 ugye 1.5 P3 1.8, ez érezhető is.

P2 teljesítménye kisebb, dinamikus gyorsításra kevésbé alkalmas, kellemetlenebb a motor hangja is. P3 felnőttesebb hangú, kifejezetten szeretem a hangját. Gyorsítás is megfelelő, ha odalépek neki. Ha megtanulja az ember “CVT-sen” hamar visszavenni egy egy pillanatra a gázt, akkor nem is bőg a motor, nyomatékból is gyorsul.

Akit részletesebben is érdekel az itt láthatja összehasonlítva, igaz angolul.

Összteljesítmény P2-nél 110, P3-nál 134 lóerő.

Én összességében jobbnak találom a P3 vezethetőségét.

2019-09-09_124221

Fogyasztás:

Mindkét autó meglepően keveset fogyaszt. Én nem csinálok lelki kérdést belőle, nem kapcsolok ECO-t, úgy megyek vele, ahogy más autóimmal is szoktam, előzékenyen, dinamukusan, de nem sportosan, a forgalom ritmusában. Így nekem 5l/100km-es a fogyasztásom több ezer km átlagában.

Megbízhatóság:

Már már hihetetlen, de a világon semmit sem költöttem egyik autóra sem, ami az olajcserét és a szűrő cseréket meghaladja. Egyike a legmegbízhatóbb autóknak, ez meggyőződésem. Sem hibajelzés, sem üzemzavar, semmi. Ha ehhez még hosszávesszük, hogy egy rendkívül szofisztikált, energiavisszanyerő rendszeres hajtásláncról beszélünk, egy igazi mérnöki csoda!

Végül itt egy jól sikerült P3 video kedvcsinálónak P2 tulajoknak. 🙂

Szemfülesek megfigyelhetik, hogy a kocsi ajtaja reteszelődik D-be rakáskor és nyit a P megnyomásakor. Ez feltehetően az amerikai kocsikban van csak így. A békésebb Európában nem. Habár az olaszoknál elkelne, főleg délen. 😀

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Mesterséges intelligencia – mire számíthatunk? Mit hoz a jövő?

A napokban volt szerencsém meghallgatni egy magyar és egy angol podcastot is AI (Artificial Intelligence) – mesterséges intelligencia témában – és azt kell mondjam, hogy  elég ijesztőnek mutatkozott a jövő azok alapján, amit a szakértők elmondtak.

Tuuuudooooom, szinte hallom is!  Megint a sötét jövőkép és a pesszimizmus.  Hadd avassalak be Benneteket, hogy miért is szűrtem ezt le az elmondottakból.

A szakértők egyöntetűen kijelentették, hogy az AI fejlesztések nagy erővel folynak, azonban a kialakuló struktúrák leginkább üzleti és katonai érdekeket szolgálnak. Minden egyéb fejlesztés az előbbiek folyománya.

Természetesen folynak az autóiparban is fejlesztések, a biztonsági jellegűek valóban a mi érdekeinket is szolgálják. Erre később kitérek.

Abban sem volt vita, hogy a munkavégzés nagyságrendekkel hatékonyabbá válik, azonban a munkaadóknak nem érdeke, hogy ezt a felszabaduló időt esetleges munkaidő csökkentésre fordítsa, ez a szakszervezetek feladata lenne. Az ő érdekük továbbra is a profitmaximalizálás. Tehát a hatékonyabb munkavégzés végső soron bevallottan a munkavállalók kizsákmányolását szolgálja, mintsem az érdekeiket. Járulékosan természetesen előfordulhat az ilyen is, mindjárt mondok is rá példát. A következő ábra drámai.

Az ötvenes évektől 240%-ot nőtt a produktivitás, míg a bérek 110%-ot. Még drámaibb, ha csak a 70-es évektől tekintjük át. Gyakorlatilag nem nőttek a bérek reálértéken a 70-es évek óta!https _blogs-images.forbes.com_timworstall_files_2016_10_wagescompensation-1200x1093

 

Több fejlett országban is jellemző a munkaidő általános csökkentése, de ez inkább a magas jövedelmeknek köszönhető. Azaz olyan szintre emelkedtek a jövedelmek, hogy célszerűbb több időt hagyni a dolgozóknak a költésre, ami ugye tovább pörgeti a gazdaságot.

usual weekly hours

blackfridaybluelaws

Élő példa az Amazon internetes áruháztól. Ők elöljárók a mesterséges intelligencia fejlesztésében.

1000x-1

Raktárukban együtt dolgoznak az árubegyűjtő robotok és az emberek, a teljes raktár területe be van kamerázva. Sokszor előfordult, hogy a robotizált begyűjtők elgázolták az embereket forduláskor vagy sarkokokon. Az Amazon úgy döntött, hogy a kieső munkaerő csökkentése, a munkamorál megtartása és a hatékonyság további növelése érdekében fejlesztésbe fog. A kamerák képén át elemzik  a közlekedési helyzeteket és ha az algoritmus az ember és a robot vektoros mozgásából arra következtet, hogy ebből baleset lesz, akkor közbeavatkozik jó előre, akár figyelmeztető jelzéssel, akár a robot leállításával. Természetesen a robotokban is van érzékelő, de a kamerák jobban rálátnak a munkaterületre.

Ezt nem én találtam ki, hanem a SAP mérnöke mondta el, mint élő példát. Ha esetleg arra gondoltok, hogy ez milyen jó a munkaerőnek, akkor ezzel nem vitatkozom, azonban itt a munkáltató járulékos előnye csupán abból áll, hogy nem üti el egy robot és dolgozhat tovább.

A másik nagy terület, amivel a mérnökök jelenleg foglalkoznak az AI erkölcsi vetülete, azaz, hogy mennyire és milyen formában legyen erkölcsös az AI viselkedése.

Tegyük fel, hogy önvezető autóban ülünk. Természetesen az algoritmus mindent megtesz annak érdekében, hogy elkerülje a baleseteket. Figyeli a környezetet, indexel sávváltáskor és kanyarodáskor, gyorsít, fékez. Mi történik azonban, amikor az algoritmus érzékeli, hogy elkerülhetetlen a baleset? Merre rántsa a kormányt? A fának menjen, veszélybe sodorva evvel az utasokat, vagy esetleg balra rántsa és egy idős embert üssön el? Vagy rántsa jobbra, amivel egy kisgyermeket üt el? Nem is gondolunk rá, de a mérnököknek erre is gondolniuk kell.

Self driving car on a road. Artificial intelligence of vehicle.

Az egyre terjedő AI döntési algoritmusába így idővel több és több rétegű erkölcsi szűrőt fognak felprogramozni, ellenkező esetben az emberiség nem fogja elfogadni a működésüket.

Két példát tudok mondani a már létező és erkölcsi normáktól jelenleg nem vezérelt AI-re. Az egyik rögtön a GPS PNA működése. Ha folyton letérsz az ajánlott útvonalról, akkor fáradhatatlanul újratervez, soha nem fogja azt mondani, hogy „ha soha nem arra mész, amerre mondom, akkor minek neked GPS?” . Persze ez is csak programozás kérdése.

A másik érdekes példa a teherhordó robotok terjedése. A Youtubeon lehet látni, hogy a Boston Robotics egészen élethű teherhordó robotokat fejleszt a hadsereg részére. Ezek a gépek egyensúlyoznak, hegyet másznak és nagy erős gépek, úgy néznek ki, mint egy nagy kutya. Sok videót lehet látni, amelyeken egy ember felrúgja ezeket a robotokat, demonstrálva azt, hogy hogyan kel fel a földről. Ők elesnek, majd feltápászkodnak. Ha egész nap rugdosod őket, akkor addig tápászkodnak fel, ameddig le nem merül az akkumulátoruk.

De mi van akkor, ha mondjuk kicsit ellenségesre programozzuk őket? Akkor már az első felrúgást megtorolják. De akár programozhatjuk őket úgy is, hogy eleve ellenségesek legyenek. Ez nem azt jelenti, hogy ők gonosz AI-k, inkább a programozójuk ilyen elvek mentén programozta őket. Elég kimerítően taglalja a témát egy-két blockbuster. Akit érdekel: Elysium, vagy A.I. a címe.

ely_slide_sp_179

 

Visszatérve az AI-k terjedésére: a megkérdezettek egyöntetű véleménye szerint bizonyos tipikus esetekben a kamionok, mozdonyvezetők, személyszállító iparosok (TAXI), jogászok  helyét veheti át a legelőször a robotika. És aki azt hiszi, hogy ez a távoli jövő, az nagyot téved. Az önvezető metrón már Budapesten sem lepődnek meg. 😀

maxresdefault

Robot's Hand Striking Gavel On Sounding Block

https _s3-ap-northeast-1.amazonaws.com_psh-ex-ftnikkei-3937bb4_images_4_6_7_6_14586764-1-eng-gb_baidu apolong

 

 

 

Történelmi parlamenti fotó

Ma készült egy páratlan fénykép egy – az ellenzék által kért – rendkívüli parlamenti ülésről, amit a Fidesz elszabotált, azonban a teljes ellenzék részt vett rajta.

Így elkészülhetett a fotó, amelyen csak az ellenzéki padsorokban ülő képviselőket látunk.

 

Íme, gy fest a parlamentünk, mikor a teljes Fidesz/KDNP frakció hiányzik és minden ellenzéki ott van.

pl.jpg

Ha kigyönyörködtük magunkat, akkor emlékeztetőül a 2018-as választások eredménye:

Részvételi arány: 70% (8,3 millió szavazóból 5,8 millió adta le a szavazatát)

Ebből a 70%-ból –

49,27% szavazott a Fideszre

19.06% a Jobbikra

11,91% az MSZP – Párbeszédre

5,37% a DK -ra

7,06% az LMP-re

Akik nem jutottak be, de gyűjtöttek szavazatot ( 5% ugye a limit)

3% a Momentumra

1,73% a Kétfarkú Kutyára

2,6% Minden egyéb  kicsi és/vagy kamu pártocskára

Azaz az ellenzéki pártok többségben vannak a Fideszhez képest számszakilag és összesen több, mint 2,8 millió magyar ellenzéki szavazót képviselnek. És akkor még nem beszéltünk a nem szavazókról. Sajnos ők  nem szavaztak senkire.

 

Akkor most ennek tudatában nézzük meg újra a képet és vegyük észre mi a baj a magyar választási rendszerrel és a pártok legitimitásával.